media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Köszönöm Neki Dávidom egészségét!

A Nagy Moszkitó című weblapon http://www.nagymoszkito.hu/cikk.php?id=123 találtam rá még 2006 áprilisában arra az egy! cikkre, amelyben az akkor 81 éves Dr. Katona Ferenc professzor úrral beszélgetnek születésnapja alkalmából. Szép tiszteletkör ez a kisgyerekesek körében fogalomnak számító fanatikus gyógyító "intézmény" előtt. Tudjon róla minél több ember, nagyon rászolgált erre!

Hiszen neki és hasonlóan elhivatott, csodálatos emberekből álló csapatának hála, hogy a fejlődési rendellenségekkel született kicsikből - HA IDŐBEN HOZZÁJUK KERÜLNEK! - egészséges, ép felnőttek lesznek. A cikkből az világlik ki, hogy a negyedszázaddal ezelőtti - általam is megélt - helyzet annyiban változott hálisten, hogy az orvosok ma már leküzdve szakmai féltékenységüket (amikor anno tőlem a Schöpf-Mérei-s orvosnő megtudta, hová is hordom én a gyerekem, rövid úton kitessékelt a rendelésről. Ha én "azokhoz húzok", ugyebár, akkor semmi keresnivalónk náluk...) maguk küldik a kétségesnek ítélt esteket oda. Már persze, ha tudnak ők is erről a lehetőségről...

Oda irányítják tehát hozzá a csecsemőket, a legjobb helyre, egy idő óta már - a Szent János Kórház részeként működő - óbudai Szent Margit Kórházban székeló Fejlődésneurológiai Osztályra és Szakrendelésre: http://fejlodesneurologia.googlepages.com/fel_a_fejjel.

Ez a helyzet így már reményteljes, hiszen a legnagyobb versenyfutást professzor úr szerint is az idővel kell vívniuk. "Mi az a korán, ami még nem késő?"- ez a legfontosabb kérdésük. Mert bizony hónapok, sőt napok csúszásán emberi sorsok - gyerekeké, szülőké - minősége múlhat! 30 éve gyógyítanak ezen a hatékony módon, ezen elvek mentén. Nekem életre szóló élményem, hogy velük találkozhattam, akkor még a Svábhegyen.

Ennek köszönhetem, hogy mára szép, egészséges, vonzó fiatal férfi lett az akkori korababa Dávidom: 186 cm, vállas, izmos, több sportágban jártas és okos, mint a nap! Ha én 1982 nyarán nem tudok erről, talán minden egészen más lenne, de az fix, hogy nem ilyen derűs!

És bizony, hallottam családi körből olyan sztorit, hogy hasonló jelenségeket mutató kisbabát Veszprémből még mindig nem hoztak föl ide Katonáékhoz, mert várnak (MIRE?!!, HÁTHA MEGJAVUL MAGÁTÓL ??)... ez akkora va-bank a gyerek életével-egészségével, amire nem is tudok, mit mondani!

Ezért írok most erről: ha egy anya is elgondolkozik ezen, már megérte! És mindenki adja tovább. /Ne lánclevélben, persze ;-))!/

A fiam - máig nem tudni miért, hiszen nem bagóztam soha, nem erőltettem túl annyira magam, stb. - de épp május 12-én akart kibújni belőlem, a Diana hercegnővel egyidőre kiírt szülésem előtt két hónappal. Elég nagy stressz volt ez magában is, hiszen azzal "bíztattak" a kórházban, ahol megpróbálták bennem tartani őt az ötperces fájások ellenére is, hogy meg ne szüljem, mert úgysem marad meg, annyira picike még. Ilyen rohadt feldobott állapotban másnap, - dacára az egész éjjeli infúziózásnak - csak vajúdni kezdtem vele, és koraeste 1 óra alatt ki is tunkolta magát őkelme, a Szőke Herceg, egy kiló hatvan dekával. Öklét rázva a világra, lepisilve rögtön a szülészt, ordítva (tehát jó volt a tüdeje, nem kellett oxigén és emiatt nem vakult meg!) követelte helyét a világban. Jött az egy hónapi inkubátorlét neki, (ahol fehérarany pihés fejebúbja miatt kapta a fenti becenevet, mert messziről világított a kis kobakja), nekem meg a napi lejárás a kórházba: lefejni a tejem, megtudni róla a napi adatokat, néha látni is őt, ha megengedték... Jó vad kánikula volt akkor, élmény J volt több liter tejjel a mellben buszozni, villamosozni órákat!

Aztán a horribilisen sok 2200 grammal haza is adták, és elkezdődött az otthoni életünk: a két éves lányommal meg vele. Gyönyörűen és mohón szopott, gyakorlatilag állandóan, ettől gyarapodott is rendesen, szépült - madarat lehetett fogatni velünk. Aztán augusztusban elmentünk a Schöpf-Mérei Kórházba -ahol szültem őt - a kontrollra. Édes, gyönyörű és mosolygós baba volt, én addig a napig nem is vettem rajta észre semmit, a házi doktornénik sem, aki pedig nem volt mai csirke és Dorkánkat is őt kezelte. De ott a kórházban két orvosnő (vagy egyikük nővér volt?), amikor kézbe vette, mérte, nézegette őt, egymás között azt dumálta: "Te, nagyon kötött az izomzata." Nekem csak utána jutott a némi lekezelő szöveg: - hiszen a civil anya, az hülye, annak nem kell megmagyarázni, mi az a kötött izom - "hogy nem kell izgulni anyuka, felírunk gyógyszert, attól majd ellazul és jó lesz minden"... Ennyi, oszt jónapot, hogy klasszikust idézzek ;-).

Na, akkor állt el nekem a szívverésem! Véletlenül tudtam ugyanis, hogy ez mit jelent.
Két barátnőmnek is ez volt a gondja a pár évvel előttem szült gyerekeivel. És amelyik sajnos későn került a svábhegyi orvoscsapat kezei közé, annak - valahogy - meg is pecsételődött a sorsa.

A fiam akkor volt három hónapos. Még aznap, azzal a rémült lendülettel a férjemmel együtt felloholtunk vele Dr. Katonáékhoz. Nem voltak olyanok, mint a magyar kórházakban általában: miért nem a körzeti utalta be, nem is itt lakik, hozza vissza holnapután-kiskedden, stb. Azonnal!! megvizsgálták, rögvest bele is bújtatták egy nála ötször nagyobb rugdalózóba, még látom magam előtt: fekszik egy hatalmas rácsos ágyban, utána hullámzik a rugi, amit nem töltött ki a testecskéje, mellé egy játék berakva, mi meg szakadt szívvel ott hagyjuk magára... Azt is megmondták, hogy bizony utolsó percben jöttünk.

Három napon át vizsgálták: egyéni tornát állítottak neki össze, mint minden egyes kis páciensnek. És azt mondták, hogy ezt bizony egy évig, naponta hatszor félórát csinálni kell vele. Ha nem, - figyelmeztettek -, akkor lehet, hogy nem lesz komoly gond, de lehet, hogy sose tud majd menni: a felelősség az enyém.

A professzor úr találmánya, ami még mindig nem kapott akkora publicitást itthon, mint pl. a Pető-módszer (a nagyvilág, mint mindig, most is előbb ébredt: Kínától az USA-ig hívják előadni, mexikói nagyvárosban szenteltek központot neki, stb.) abból állt, hogy szerinte a cerebrális parezis (agyi eredetű bénulás) speciális tornáztatással kiküszöbölhető a csecsemők felénél, míg a maradék negyedénél is elérhető javulás, csak a további 1/4 menthetetlen. Ez persze most igen le van egyszerűsítve, de én így fogtam föl :)).

Agykutató, biológusi vénáját bevetve azt találta ki és alkalmazta Dr. Katona Ferenc társaival együtt, hogy a magzati mozgásfejlődést kell reprodukálni és megtaníttatni a picikével, és akkor ettől a stimulálástól az agyban azért csírájában még meglévő mozgásminták "felélednek."

Erre jó példa a fiam: lepedővel hengergettem, hogy fordulni tanuljon, kúsztattam oda-vissza, apró kis ujjait a mutatóujjamra kulcsolva felültettem, és három hónaposan berakva egy fahintába, löködtem a szobában. Azt a rémült kis pofáját sose felejtjük el! Dóri is hinta-palintáztatta persze öcskéjét; olyan svunggal, hogy az űrbe kirepülhetett volna tőle (amit ő a kis kétéves agyával kívánt volna is féltékenységében, hogy mindig csak a Dávid volt a kezemben...)

De az egy kemény év meghozta az eredményét: állt, járt időben a fiam, DE nem azon a borzalmas, csak lábujjhegyre lépő módon, ahogy az ilyesfajta bajban szenvedők. Úszott sokáig, vizipólózott, ma is focizik, síel, pingpongozik, stb. ha ideje engedi a tanulás mellett. Az agyának is nagyon jót tett szerintem ez az edzés... Egészséges és gyönyörű, s ezt csak a professzor úrnak köszönhetjük!

Nagyon sok kisiklott életet láttunk, amíg oda jártunk. Az ország legtávolibb szegletéből is jöttek csak jöttek a kétségbeesett szülők, napokat utazva a beteg gyerekükkel. De senkit se utasítottak el. Viszont csodát ők sem tehettek, ha kifutottak a három hónapból; ha későn került eléjük a kölyök, akkor már csak tűzoltásra maradt lehetőség.

Azt is megmondták nekünk, hogy csak 8 évesen lesz olyan a fiam, mint a többi egészségesen született srác. Hát nem volt könnyű az ilyenekre néznem, igenis irigyeltem őket és a szüleiket is nagyon! De az a bizalom is éltetett, hogy ha ők ezt megígérik, akkor az úgy is lesz! Nem kellett csalódnom!

Isten éltesse ezt a különleges embert, hogy legyen még ereje - mert hite, az óriási van - továbbra is ezen munkálkodni a gondosan megválogatott csapatával! Én mindent nagyon köszönök nekik!

Az viszont igen szomorú Magyarországra nézvést, hogy míg a bugyi-fan Kiszel Tündétől a félanalfabéta kukkolóshow-királyokig mindenkiről millió sort leír a média, Dr. Katona Ferencről én eddig most csak a Nagy Moszkitóban olvashattam. A Google-ban is pár találatot találatot ad ki a neve... Nem tudok arról se, hogy annyi hivatalos elismeréssel halmozták volna el. Fekete János, Marjai és sok hasonló kétes teljesítményű ember helyett én őt, Dr.Katonát tüntettem volna ki sok-sok anya, apa és gyerek nevében. De mi mikor jelölhetünk valakit?! (ez demagógia? Vállalva.)

A fotón a tavaly júliusban jogi doktorrá avatott fiam mamámmal együtt örül a diplomájának (ez lett az 1,60-as "csomagból" ;-))

<b>Dr. Katona Ferenc </b>, a kicsik 1000 %-os  ORVOSA




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció