media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




Bécsi impresziók

Beszökött az ősz a császárvárosba

Ja, ja Bécs, az még mindig Bécs... Az az igazság, hogy anyám állapota nem enged messzebbre menni - két éve rohad az előlegünk egy Krk-i jóembernél, de az Adria közelébe sincs esély jutnunk - és itt lenni, akár egy napra is felüdülés. Újra egy kiállítás kedvéért kaptunk kocsira négyen (a vonat már nem érné meg) - összeszokott csapaton ne változtass! - mert szeptembertől január közepéig megint egy gigavállalkozás vonzza a népeket az Albertina falai közé.



Azokat az agyon-nagyon szeretett impresszionistákat "hívták össze" kis baráti traccspartira - mert nemcsak száznál több, hihetetlenül szép, híres és kedvelt festmény van itt kiállítva a lépcsőkkel összekötött termekben, de a stílus kialakulásának, megértésének, élvezésének mikéntjét, módját is alaposan körüljárják. Persze, érthető ez a mindenből mindent kihozni akaró osztrák kreativitás, hiszen e téma - itthon is - unalomig feldolgozott már, mindig kell valami új éca, apropó, ötlet, amivel feltunningolva megint eladhatóvá válik az egész. A megatárlatot már megírtam külön cikkben: http://www.muvesz-vilag.hu/kepzomuveszet/hirek/13529 Valóban elröptet boldogabb tájakra úgy, hogy közben értőn nézni és látni is nevel. De most e full-élmény után arra jutottunk, ha már jóformán hazajárunk ide, az Albert herceg kis suttyó kunyhójába, akkor ismerjük meg a pazar teret jobban!

Az előző, nyári bécsi emlékeinkben már regéltem valamicskét az épület történetéről http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=399 . E kastélynak is hatalmas múzeum összes termeiben lazán elkorzózhattunk magunkban zavartalanul - mindenki Monet-ék körül tolongott - , noha az uralkodói család szobáiban



azért olyasmi félamatőr piktorkák művei vannak tőlünk karnyújtásnyira - és szinte egyáltalán nem őrizve - mint Michelangelo, Rubens, Dürer, Schiele, Renoir és a többi "pacsmagolós" kollegáik... Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc



is a teljes kiegyensúlyozottságot és nagyságot sugározzák portréikon. A császárnő, aki a legsikeresebb Habsburg-uralkodónak mondható http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia, anyának se volt éppen elhanyagolható jelenség. Szerencséjére, gyermekkori pajtásához, Ferenchez mehetett hozzá - aki érte odaadta Lotaringiát is cserébe, hisz egymásba habarodtak -, ami egy ekkora dinasztia házasodási bizniszében elég nagy kivétel! (jelmondatuk is az volt: Mások háborúzzanak, te csak házasodj boldog Ausztria!) A love story ellenére azt pletykálták, hogy bizony a nagyfarú, életvidám asszonyság meddő. Mert nem jött a várva utód egy évig, majd az első lányka háromévesen meghalt. Állítólag valaki azt tanácsolta ekkor a jó Ferencnek, hogy próbálja meg asszonyát "csiklón ragadni", fokozva gyönyörét, ne csak a járt utat erőltesse... És láss csodát, elkezdett beindulni a babagyár: eztán még 15 gyermeke született Mária Teréziának - köztük a negyediknek világrajött József lett a mi "kalapos királyunk". Míg a 15.-nek megszületett Antónia/Antoinette (mindegyik lány Mária-előnevet kapott), aki kicsiként a csodagyermek Mozarttal vadult a Hofburgban, később a franciák ama királynéja lett, akit a férje - XVI. Lajos - után szintén a vérpadra küldtek a forradalmárok. (És kit ugyanolyan egységes lendülettel utált a nép nagyzolós stílusáért - írják a mai lapok -, mint a mostani, szintén külföldi Carla Brunit, a jelenlegi elnökfeleséget...)
Az ötödiknek megszült Mária Krisztina és férje, a már többször is emlegetett Albert Kázmér németalföldi helytartó herceg lakott e - gazda után elnevezett - barokk csodában, amelynek termei a hat évvel ezelőtti felújítás nyomán (befedték az udvart is)



valóban császári luxust sugároznak. A pórnép bejárhatja legtöbb zeg-zugát őri bizgatás nélkül, lám még mi is ott ökörködhettünk zavartalanul a selyemtapétás falak ölelte drága bútorok, belga tükrök, karos gyertyatartók között. Azok a súlyos muranói csillárok se szakadtak fejünkre ennyi felségsértéstől ;-)).



Most - épp október 6-án jutottunk ki, ekképp büntetve meg magunkkal azért a fekete napért a császárvárosiak beste sokaságát - szintén ragyogó, meleg (sőt, a júniusinál is szebb) idő volt, mint, Rembrandt kiállításának idején (Hát már csak így osztjuk fel a napokat, jól megy sorunk ;-)))!) Az utcákon a tömeg nyugisan vette tudomásul, hogy a Kärtner Strasse környéke még mindig fel vannak túrva, sőt azt is, hogy a Pista templomuk sincs befejezve!! A főváros persze ettől még a szokott kiegyensúlyozottan gazdag, ovisan jóllakott boldogság jeleit viseli magán. (El is voltunk szörnyedve, milyen magyarosch tempó ez a mióta húzódó ásogatás már! ;-DD) De hál`istennek, láttunk más ránk utaló dolgot is



Nem tudom, melyik királyunk ihlette meg e szálloda névadására a tulajt, de a belvárosban áll ez a kellemes kis épület.

Az üzletek már a téli szerkókkal voltak rogyásig (az utca meg spagettipántos csajokkal): minden kirakatbaba színes - palackzöld, lila - Michelin-gumiemberkének volt álcázva a pufi dzsekikben. (Ez férifvariációban is kapható Armanitól Calvin Kleinig -laza százezres árfekvésben, ha átszámítjuk). Meg persze "női körökben az a nézet, hogy legtöbbünk szereti" a cigarettafarmert és a a csizmák ezerféléjét: emelttalpúak, gömbölyű- ill. mandulaorrúak meg köztük a sok hegyes is még menő. Nagyon beindult a téli színek között a sötétkék, ahogy ez a Versace-kirakat



is mutatja. Előtte jómagam álldigálok kígyóbűvölt magyar csórikaként, bemenni akkor se mernék, ha száz életem lenne... :(( De éppen kellemes dolgok vannak odadobva, bár azt a platformtalpú, 15-6 cm-es sarkú cipőt már nem vállalnám.
Mivel a parkolóházban dekkoló kocsink is 20 eurót leszívott tőlünk (meg az Albertina jegyei: 4 x 9 euró), annyira már nem akartunk tobzódni a belvárosi üzletekben. A napsütést kihasználva délután kiugrottunk még megnézni a Prátert http://hu.tixik.com/m/?id=2358463, amit eddig még soha nem láttam. Hát, végülis nem olyan nagy etwas: óriáskerék terpeszkedik naná, meg - gondolom - egyéb csirbiri gyerekhülyítő masinák állomáshelye az egész. Be nem mentünk (nem is tudom, nyitva volt-e délután?), csak a körülötte lévő óriási és gyönyörűen lekaszált, rendben tartott réten ejtőztünk és eszegettük a hazait. Hódolatképp a plein air (szabadtér) feltétlen szerelmesei, az impresszionisták előtt :-))... Teljes idill, jó levegő és nyugalom várt, szemét semmi! Zöld harkály is tiszteletét tette a közelünkben, a város nevében üdvözletet hozva.

Utána - a túl sok nyugi is káros lehet ;-)) - még egy Billát megvizitálni is jutott időnk (ahogy júniusban is). Hisz már sokszor elrebegtem, hogy - röhej, de igaz - Bécsben olcsóbb és jobb bevásárolni, mint kis hazánkban! Az akciós de nagyon finom angolszalonna, császárhús (1 euró körüli becsomagolt darab) ugyanúgy sokkal jobban megérte, mint a 4,9 l-es Ariel gél 12 eurós összegért. Ami azért gond volt nekem és lebénított kicsit, hogy a finoman meleg utcáról egy igluban landoltunk a nyitott mélyhűtő rendszerüknek hála és kocogó fogakkal nehezen tudtam már önfeledten csapongva vásárolgatni. Szegény pénztárosok ezt kapják a nyakukba egész nap! Ennek ellenére amikor a sor kezdett felduzzadni az egyikük előtt, csak elkajabálta magát egy vevő, hogy aszongya:"Kassa, bitte!" és - semmi pofavágás, vásárló-fegyelmezés, odamondogatás zárás előtt, hanem - újabb készséges, dermedni kész lányka repült a pénztárgéphez odafagyni. Vettünk megint olyan isteni, dobozonként 1 eurós mandulás tallért (függő vagyok azóta is tőle), ajándék tojáslikőrt, izgalmas söröket az ezt gyűjtő fiacskámnak és hipp-hopp egy fillérem se maradt. (90 euró körül költöttünk négyen). Nekivágtunk világosban tehát a hazaútnak - először ilyen korán bécsi történelmünk során... Búcsúzóul onnan egy jellegzetesen kedves részlet:



Legalább nem maradtunk ki a délutáni csúcsukból se, ami egy élmény ott is persze ;-), de anyázás, dudálás és egyéb ungarische cifraságok nélkül. Ezzel együtt két és fél óra múlva már a saját kis lakásunkat nyitogattam némileg pilledten. Le se maradtam a tévés agymosásaimról :-DDD.

Ha valakit meggyőztem, hogy egy nap Vienna se elhanyagolható élmény - főleg Monet, Renoir, Degas, Van Gogh társaságában- , az november 7-e és 15-e közötti tetézheti e kéjt a Hofburgban látogatható Antik Messe-vel, ami a mi Antik enteriőrünk nagyszabásúbb megfelelője. http://href.hu/x/ahea (ez a rövidített linkje) Aztán jön mindjárt a karácsonyi vásárszezonuk, ami szintén csodás lehet a híre alapján. Majd meséljenek, mert idén már nem hiszem, hogy kijutunk...

Fotók:Sebő Gábor Bár Tóta W. cikke eléggé kiosztja a lesből támadó kattingatósokat http://w.blog.hu/2009/10/29/kerem_kapcsolja_ki_2, elismerem a mi képeink se a fényképezés fenséges Himalájái. Nincs drága gépünk (nem is lesz), annyi sok elmélyülés sincs benne, de ezek mégis a mi dokumentumaink arról, hogy nem lopom a sztorit mástól se szpícsben, se fotóban... Na meg néha tán érdekesek is lehetnek a maguk módján. Sőt, néha nagyon szépek is szerintem de a java persze a szokásos szint. Akinek mégis megtetszik valamelyik: vegye-vigye, de azért nyomjon egy nevet alá, hol kukázta. Kösz! :-)))




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció