Romanticseh vártúrák

Aki Csehországból hazajön, valahogy azonnal kötelességének érzi, hogy rögvest ráhúzza édes magyarszko hazájára a vizes/sörös ;-)/ lepedőt. Mondván: bezzeg ott szétmosolyogják magukat a helyi erők az idegenre, udvariasak, minden tipp és topp, hú de rendben vannak, mink miért nem tartunk már ott????

Hát akkor most jöjjenek az igazság pillanatai!! (Igaz, én 32 gyerekkel voltam osztálykiránduláson busszal. Tehát egyedi autós infókat nem tudok adni, ezért ajánlom, hogy azokat a www.viamichelin.com illetve a www.autoklub.hu oldalról szerezze be ezt mindenki. Itt naprakész útitervet, a legoptimálisabb megközelítési módokat adják ki seperc alatt.)

Tehát - bár a határokon átsuhantunk, mint az álom - a csehek egyáltalán nem olyan tündi-bündicsekek mostanság. Talán éppen elgurult a hangulatjavító Xanaxuk, vagy mi, de annyi savanyújóska pofát itthon is keveset látni. Pedig a kivitt 14-15 éveseket megtanították a tanáraik csehül köszönni, "beszélgetni", hogy ne beképzelt külföldként viselkedjenek majd; gyékujeme: köszönöm, dobre ránó: jó reggelt, dobre vécser/nocs: Jó estét/éjszakát, ahoj: szia, proszim: kérem, stb. Mosolyogtunk mi is orrvérzésig, és mégis sok bunkóval hozott össze a kaporszakállú ezen az úton. A másik dolog, ami meglepett - harmadszor voltam ott, először '78-ban, aztán '94-ben és most -, hogy mennyire ki lettek hegyezve a pénzre. Persze, mindennek ára van, de azt nagyon is megszabják, és néha kicsit alaptalanul/pofátlanul... Egyébként is legalább másfél-kétszeres szorzóval kell számolni: erre a legjobb példa az ottani Tesco. Ennyivel jobban is élnek nálunk, az biztos, tehát még egyszer kérdezem: mi a fene bajuk van??!! (Oké, ott is volt egy választás LOL)



Szóval 2006 pszeduónyarában Pünkösd után elindultunk a reggeli öt fokból. Ott már kellemes tavaszias, napos idős volt, némi pici zuhéval, de kirándulásra ideálisabb is, mint a nyelvlógató hőguta. Első megállónk a Lichtenstein hercegek kastélya, Lednice volt. (http://www.unesco.org/whc/sites/763.htm) Gyönyörű, hatalmas, ápolt angol parkban áll ez a neogótikus, kicsit lepattant épület, melyhez szép barokk istállóépületek meg pálmaház is tartozik: ezek reggel 9 és délután 5 között látogathatók. Természetesen sikerült ebédidőben befutnunk, tehát zárva voltak. A belépő egyébként felnőtteknek 80 korona, gyerekeknek 40, az üvegházba meg 50/25 korona. De csodás természeti kincseket kínált a másfél km-es séta is a minarethez, amely a kastélypark tavának túloldán áll, pont szemben a palotával. Csakis azért építtették a tulajdonosok, hogy bosszantsák a falusiakat és plébánosukat a meglétével. Kishajóval is el lehet jutni hozzá. Fel is mehetünk a toronyba, kb. 10 koronáért. Jó kanyargós lépcsősor vezet a tetejére, így elmondhatjuk, hogy Európában nemcsak a mi egri és pécsi minaretünk szól az iszlámról... Ezt persze móka-kacagásból a XIX. században európai, unatkozó főurak erőltették rá a vidék népére, nem úgy, mint a mieinket a 150 éves "ideiglenes megszállás alatt" az eredeti ötletgazdák ;-). Csehországot megkímélte ugyanis a török dúlás, ugyanúgy, mint a második világháborús bombázások nagy része. Ezért is állnak olyan óriási számban érintetlen állapotú, gyönyörű, soktornyos váraik a hatalmas szálfájú, dús erdőségeikben. Bár a fiam dolgozott önkéntesként az Útilapu szervezésében Grabstaijn várában eltakarítandó és renoválandó a szovjetek 40 éves nyomát...



Lednice tulajdonképpen Morvaországban van, melynek fővárosa Brno. Errefelé - 41 km-re tőle, Sternovonál jobbra a D-1-es Prága felé menő pályán - még aznap meglátogattunk egy másik szépséget, amelyikben a 80 éves tulaj bent is lakik mind a mai napig. Cesky Sternberk/g/ vára sziklaoromról tekint le a völgyre, gótikus (1240-ben kezdték építeni) vonalaiba barokk elemek is belevegyülnek; szürkés masszív, hajóra emlékeztető tömege uralja a környéket. 5 előtt fél órával már zárva minden kapu, mivel 45 perces séta a várlátogatás, erről tehát lemaradtunk. A belépő - ha valaki idejében érkezik - 70/45 korona. Mindenesetre lehet ott fotózkodni - sajnos - megkötözött bagollyal és más vadmadárral az udvarban időhatár nélkül :-)



Krivoklat kastélya Prágától 50 km-re nyugatra található, a Rakovník patak völgyében. Itt is eszméletlenül szép a természeti környezet: frissen zöld lombok között mókusvágta a fákon, csodás, virágillatos levegő. A csoportot beengedték egységesen 50 koronáért, amúgy a felnőtteknek 100 lett volna (itt mintha emberből lettek volna a hivatalos közegek). Adtak magyar nyelvű ismertetőt is, és egy szőke szláv szépség irdatlan kapukulccsal a kezében el kezdett vezetni minket, élénken figyelve megmozdulásainkat. Mert fotózni szinte sehol se lehet bent a termekben! Itt a falak eleinte fából készültek, még 1100 körül. Aztán 1253-78 között átálltak a tégalépítkezésre, és ez a vár sokáig volt a cseh fejedelmek, királyok lakhelyei is. A Premysl-uralkodók is itt tengették napjaikat. 1850-ben restaurálták a későromán - gótikus jegyeket mutató falakat. A XIII. századi torony 32 méter magas.(Az utolsó tulajdonos a múlt század huszas éveiben húzott el innen; szép pasztellkép látható a hölgyről.)



Kétszer is leégett, hiszen irgalmatlan vastag kőfalait úgy próbálták - de nem sikerült - kifűteni, hogy izzó parazsat tároltak vastartályban a termekben. Gyönyörű kápolna és a fölszinten börtön, kínzókamra is tartozott hozzá. Izgalmas így bepislantani a főúri élet kellékei-díszletei közé: a drága bútorok között az 52 ezer kötetes könyvtár (400 kódex és 200 ősnyomtatvány benne) gondosan lezárt üvegszekrényben várja a látogatókat. A legaranyosabb a szánkógyűjteményük: hihetetlen gondossággal, szépérzékkel festett-faragott darabok mutatják a kor művészeti színvonalát, sőt két egyszerű, a mai snowboardokra hajazó darab is ott volt. A kínzásban is nagyok voltak: a vasszűz - fémtüskékkel kibélelt nőalakú valami, ha beállították a delikvenst, akkor kicsit nagyon felnyársalódott -, a szégyenketrec (ilyenben sínylődött a lőcsei fehér asszony Jókainál) az erre kihegyezett kreatív elme diadalai ;-)). A börtönben még angol kémet is őriztek; hat hulla emléke lengedez a falak között...





Karlstein vára ezek sorában a leghíresebbek egyike. A gótikus építkezés mintapéldája, amit híres királyuk, IV. Károly, az egyetemalapító, városfejlesztő uralkodó lakott. Állítólag nőket be se engedett a korszak eme mucho machója a palotába... Lehet, hogy azért maradt meg minden épségben, az akkori állapotokat tükrözve, hiszen egy feleség mindig átalakíttat valamit unalmában ;-)). A felfelé vezető utcán - mert csak konflissal (150 korona) vagy gyalog lehet felcaplatni - végig szuvenírboltok vannak. A Berounka folyó völgyében Prágához közeli, kedvelt kirándulócentrum lett ez a műemlék. Komoly tömegek ostromolják reggel 9-től délután 5-ig. Emiatt itt a leghúzósabbak az árak is, 200 korona a beugró, gyerekkedvezmény nincs, ezért mi be se mentünk. De a mellvédekről csodás ki/lelátás tárul az ember elé. Úgysem lehet pár nap alatt mindent megnézni!



A vártúra következő állomása Konopiste volt, Prágától dél fele, kb. 50 km-nyire. Az eredeti, XIII. századi épületet teljesen átépítették a XVII.-XVIII. században. 1887-ben Ferenc Ferdinánd, Ferenc József unokaöccse szerezte meg vadászkastélynak. Az este-i gróf, aki az osztrák-magyar trón örököse lett Rudolf főherceg tragikus öngyilkossága után (erről szól a most bemutatott operettszínházi musical) vagyont érő szobor-, kép- és fegyvergyűjteményt halmozott fel itt. Tele vannak a falak - még a menyasszonyi szobáé is! - az általa kilőtt szegény állatkák koponyájával és agancsaival, komplett mészárszék, brrr...Vőlegényszobájában egy eredeti wigwamot állíttatott fel a drága bútorok közé a parkettára, kiélvezve az utolsó legényéjszakáját... Chotek Zsófia grófnőt vette el, a király és császár bizalmi emberének: kamarásának, főpálcamesterének lányát. Ám még így is rangon aluli házasságnak számított ez, noha szerelmi volt mindenképpen! Amikor 1916-ban Szarajevóba utaztak férj-feleségként hivatalos útra, együtt is haltak meg a szerb diák, Gavrilo Princip gyilkos lövései által. Ezért tört ki augusztusban az első világháború...



A kéjlak gyönyörűen ápolt, virágzó bokrokkal, szobrokkal teli kertben áll, ahol két, Dél-Ázsiából származó fekete maci is lakik luxus körülmények közt.(7 éve élnek ott) Pávák őrzik az udvart, jobb házőrzőnek tartják őket, mint a kutyát, mert vijjognak ha kell, mint a rendőrsziréna. Ide se mentünk be -elfogyott az út végére a srácok pénze -, amúgy 145/75 korona körül van a jegy ára. De a különleges Szent György-szoborgyűjteményt külön is megnézhető 10 kemény koronáért és a belépőjegy egy szép postai képeslap. Mindenféle fajta, nagyságú és stílusú Gyurkák vannak itt, küzdve a fránya sárkánnyal: arasznyitól az emberméretűig. Fotózni pesze itt se lehet, de én megpróbáltam.



Az út végén megálltunk - némileg elcsigázottan a négy nap folyamatos rohanástól - a világörökség részének számító Telcben. (cs-t ejtsünk), ami Jihlava közelében fekszik, vizek partján. Ezért is nevezik a "Tavak rózsájának". Gyönyörű barokk, színes, lábas meseházak övezte főterét most a szezonban persze feltúrták. Így veszített picit vonzerejéből, de biztos szebb lesz, majd ha elkészül. Habos-babos épületei épségben megmaradtak a századok viharaiban, a legtöbb már renoválva is van. Kastélya ápolt és óriási park ölén áll a "kötelező" üvegházzal. Oda se mentünk be, már mérgezése volt mindenkinek a régiségektől. Ez előfordul ilyen erőltetett - mondhatni flúgos - futamnál. Besokall az agy és a szem. De mivel közel van hozzánk, bármikor oda lehet ugrani egy kis szépséget szippantani akár egy hétvégére is.





A kaja és sör természetesen szintén Csehország alapvető értékeihez tartozik! Túl sokat e tárgyban most nem mondhatok, mert előfizetéses rendszerben ettünk. Volt persze knédli - kenyértésztából készült köret - párolt káposztával, sült hússal. A vendéglői árak kb.100 koronánál kezdődnek a húsos ételeknél (1 korona mostanság 9,5 forint körül van), az üdítők 2 dl-es kiszerelésben kb. 9 koronánál indulnak. A dobozos sörök 11-től 32 koronáig, a Becherovka - keserű gyógynövényes likőr - kb. 60-tól 200-ig (ebben metszett poharak is vannak hozzá). A különlegességek, mint a korbácskáknak nevezett fonott füstölt sajtok úgy 16-17 koronánál kezdődnek, a péksütik 1-5 korona között mozognak, a csokik 9-18 koronába kerülnek; a határuk meg a csillagos ég, ha Lindt és egyéb világmárkáról van szó. (ezek a Tesco árai, amelynek bevásárlókocsijait a magyar tízforintos érme kinyitja!) A híres Bohémia kristályuk is mindenhol megvehető a hatalmas csillároktól a kis szivecskékig: ez utóbbi 90 korona (a feng shui szerint összegyűjti és megsokszorozza az energiát). Kínai gagyi is van minden sarkon természetesen - de léteznek ízléses ajándékok is.

Az út elég gyorsan lebonyolítható: mi reggel hétkor indultunk Rózsadombról és dél körül már Lednicét fényképeztem. Autópályamatricát a határon lehet váltani. Az utak jók, de vannak a pályának Brno táján olyan szakaszai, hogy vesekőhajtásra is alkalmas. Annyira "dömdödöm"-stílusban ráz, hogy az már gyógyhatású lehet ilyen bajnál ;-)). Néhány benzinkútnál pénzt kérnek a WC-használatért: 5 koronát. (Egyébként a színeseket kidobni nem is olcsó mulatság: 5-15 korona a toalettbe vonulás ára. A szlovák koronáról hallani se akarnak, a forintot se nagyon váltják, az eurótól úgy rettegnek, mint ördög a tömjénfüsttől; nagyon kevés helyen fogadják el.) Pénteken meg iszonyú, minden utat lebénító dugóba futottunk bele Brno előtt, aminek okai: balesetek meg útépítések, stb. Szóval ilyennel is jó számolni az útiterv megalkotásakor. :((

Prága (ha csak egy nap is volt) megér egy - külön - misét, hogy II. Henrik francia királyt plagizáljam... Folyt. köv. tehát!





Fotók: Szász Judit