Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Két-három óra Budáról, és az ember mégis kicsit más levegőt, stílust szívhat be – már csak ezért is érdemes elugrani néha Bécsbe. Ott is európai parlamenti választásra gyúrtak június első napjaiban, de szám szerint is kevesebb plakát idegesített, no meg azokat a pofákat (jóarcúak kizárva ott is) nem ismerem, hálisten legalább! (a tavaly meghalt Jörg Haider már kedvenc Hitlere mellől figyelheti a pokolban Sátánt (ezt épp a South Parkból http://www.gifmania.hu/South-Park/Satan/ ).) Szóval szavazás ide, gazdasági válság meg oda, az emberek jámboran és boldogan zsizsegtek a június eleji szeszélyes – napos-felhős-szeles - időben, amikor minden nagyon éles fényben fürdött, ha épp eltakarodtak a fellegek. Mintha egész Bécs ott korzózott volna a teljesen feltúrt Kartner Strasse - most épp leaszfaltozott tehát nem annyira – díszburkolatán. Nem tudom, mit szorgoskodhattak éppen a szakik - mélygarázs nem lehet a cél, mert valami nagy négyszögletes tömböket rakosgattak le. Munkagépzaj, összeszűkülő sétálóutcák – de ez nem vette el az őslakosok kedvét attól, hogy teljes erőbedobással élvezzék az életet. Ez lenne az a híres bécsi vér, ennyire "eccerűű" a bécsi kedély titka??? ;-)) Carpe diem. Biztos volt sok külföldi is, én leginkább német szót hallottam. (jó, két elárvult japán azért ott kavargott az obligát térképpel a kezében). A Stephans Dom http://www.stephanskirche.at/index.jsp?menuekeyvalue=2&langid=12 még mindig pucoválás alatt áll (a takarófóliára azért rányomtatták az eredeti épület képét, hogy legyen kis illúzió is), nagyon lassan haladnak szegények a millió kőcsipkéjük alapos lesikálásával.
Ehhez a székesegyházhoz érdekes magyar adalék, hogy díszes oltárán ott látható (én is most olvastam a neten) egy magyar festmény közönséges vándorpiktor ecsetjéből Máriáról és kisdedről. 1696-ban Máriapócson, a ma is jólismert szabolcsi kegyhelyen kezdett el november havában két hétig könnyezni ez a kép és emiatt a csodára lecsapó bécsiek el is vitték azt a kis magyar faluból puccos nagytemplomuk falára. De hiába. Máig száraz szemmel nézelődik a jó zsidó asszonyka cscsemőjével, mert bizony a mesés könnyáradat ottmaradt Pócsott: a makacs magyarok megint festetettek egyet e témából, és bizony az is sírt-rítt még kétszer azóta.... Ami a császárvárosnak kijutott és meg is maradt máig, az a vaskos lócitromszag ;-) - biztos irányjelző ide, noha alattuk is igyekeznek tisztaságot tartani. Az épületeik közül sok megszépült az utóbbi időben - by the way, telistele Bécs frissen felhúzott tetőterekkel, amiknek teraszai nagy fákat nevelnek, dús növényzetet dajkálnak a város felett -, íme egy szép példa ez a homlokzat is



de megdöbbenésemre, már a bel-belváros is elgraffitisedett…



Azt mesélik, hogy elfogtak ott magyar bandát, amelyik erre szakosodott. Hogy törne le az elkövetők mindkét kis kacsója, amikor ilyen évszázados értékeket genyáznak össze! Letojom, hogy ez állítólag street art – na, szerintem, akkor lenne ART, ha nem a meglévő kincseket barmolnák össze felelőtlenül, hanem adnának valamit a már létező összképhez ott, ahol amúgy semmi nincs, mint itt http://href.hu/x/9ndo / – nekem ez így csak síkidomagyú hülyegyerekek feltűnősködő, káros de gyáva és egyelőre kivédhetetlen (?) rongálása. Büntetési tételként szerintem célra vezetne éhgyomorra puszta kézzel körömletörésig falsikálás, saját kis otthonunk street artosítása ezerrel csicsásan és a huszon-harmincezres cool farmer-pólószerelésük hasonlóan tönkrevágó beszórása... Hm?? ;-)) San Franciscoban ill. egész Amerikában megoldották: személyi igazolvány!! bemutatáshoz kötik a nem túl olcsó - tehát ez ezért se nem szociális kitörési pont, ahogy sok hülye jajdemegértő mantrázza - festékspray-k vásárlását.. Lekövethető így a dolog, nincs is már szétkapva az ország, csak a legelvetemültebb gettók mélyén, ahol úgyis pusztul minden. DE NEM A TÖRTÉNELMI BELVÁROSOK, bennük a míves kapuk, frissen tatarozott házak esnek ennek a barbárságnak áldozatul!

A Ringen, vagy pláne a Kartneren andalogva – ahol persze kirakat kirakat hátán: a bécsi divat jelentem alássan főleg a pink+ levélzöld, a türkiz, a lila és a vadállatminta variálása, árak kb. mint nálunk + 5 %



- eljuthatunk az Albertináig elég hamar. Ezt a monumentális és gyönyörűen helyrehozott épületet Mária Terézia császárnő adományozta egyik lányának, Mária Krisztinának, amikor férjhez ment Albert von Sachsen-Teschen herceghez. A vőről nyerte nevét a palota, és ő volt az, aki németalföldi helytartóként gyűjteni kezdte az ottani Aranykor művészeinek alkotásait, kiváló ízlésről tanúságot téve. Így alakult ki a múzeum fantasztikus kollekciója - Dürer nyulától Rembrandton át -, amelyből most is sok látható a június 21-ig tartó alagsori kiállításon. Szerdánként este 9-ig fogadja látogatóit e márványlépcsőházas elegáns múzeum,



ahová az utcaszintről kényelmes mozgólépcső is a bejárathoz szállít (épületen belül liftek suhannak és az alagsorba szintén mozgó visz le). 9 eurórért minden tárlata korlátlan ideig látogatható. A lenti Rembrandt és kora címmel futó kollekció http://www.muvesz-vilag.hu/kepzomuveszet/hirek/12407 mellett érdekes élmény megnézni a most felköltöztetett állandó mustrát is: ez a Batliner-gyűjtemény - most épp Degas táncosnőjével reklámozott – gazdag anyaga az impresszionistáktól Picassoig és tovább (a fenti linkben olvasni lehet erről is)...

Mindenki nagyon kedves és készséges az osztrák fővárosban – mintha más bolygón élnének - , akár angolul is korrekt útbaigazítást adnak folyton mosolyogva. Ezt miért nem lehet eltanulni, hisz még pénzbe se kerül???!!! A hangulat koranyárian vidám és friss volt: az Albertina alatt elterülő parkban – itt áll az a Pálmaház is, amiről tavaly már írtam http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=366 - a hars zöld füvön boldog-boldogtalan (olyan nem is volt:-D) lazán elhevert, napozott, ejtőzött. Kisgyerekesek etették szinkronban ikreiket „nyuszi ül a fűben”-módon ücsörögve, rasztahajúak pengették a kopott hangú gitárjukat, aminek plömpögése elvegyült a szökőkút monoton vízi zenéjével, barátnők pletykálkodtak, szerelmesek évődtek, sétáltak – szóval a város ott vidult a pont kellemesen enyhe időben. Csak egy-pár papírfecni csúfoskodott a kínosan rendben tartott-locsolt, üde pázsiton, ahol Mozart szobra előtt virágok illatoztak violinkulcs formában – na és Pesttel ellenbógen se kutyakaka, se csikk nem rettentett el a ráfekvéstől. Tehát én is hanyatt vágtam magam, „Bécsben éljünk úgy, mint a bécsiek!” átformált jelszóval.



Gitárszóló, cseppenként surrogó vízpermet, madárdal, emberi mormolás, vakító napfény , virágillat – nekem mindörökké ezt jelenti majd `09 júniusának Bécse… E kis henye után újra lábra keltünk a szokásos irányba ;-). Írtam már erről a "lift a ház falán fut"-jellegű proccos helyről,a csupaüveg áruházról, ahol ingyenes a WC a harmadikon, ahol minden emeleten megtapinhatóak az olyan méregdrága brandek - Armani, Hilfiger, Ralph Lauren, Burberry, Trussardi,Max Mara, stb. - cuccai, amik közül néhány féle az Andrássy úton csak üvegen át bámulhatók – na és a hatodikra felfutó üvagfalú liftből csodás a kilátás is! Már így, nyár elején pár helyen le is áraznak – pl. a H&M-ben 10 eurórért két fürdőruhát adnak, ebben az említett elegánsban az Esprit 50 %-os kiárusítást rendez – noha persze vannak üzletek, amik megvehetetlenül sokért mérik a luxusportékájukat. De persze nem az oroszoknak!

Kóborlásunk során belefutottunk az István templomtól – ha szemben állunk vele – balra egy óriási üvegkirakatba, ami mögött temérdek maci volt életképekben elhelyezve. Zongoránál, kártyázva-sörözve, napernyő alatt, mama ölében kuporgó kisbocsok, hintaszéken az öregebbje – szóval komplett medvemúzeum, benne tematikusan felépítve a jelenetek! Antikabbnál antikabb egyedek bámultak értelmesen csillogó üvegszemeikkel kifelé (volt amelyiknek csak egy jutott). Közben elsuhantak mellettünk - a bakon kedvenc dzsigoló fiákeresünkkel, kinek szintén lobogott a lófarka :-DD - a dóm környékének oly átható jellegzetes szagát adó lovak is, sétakocsikázásra repítve a múltba vágyókat.



Aki viszont sok lóerejű autóval közelíti meg Bécset, – 3 óra volt az út Budáról kifelé (Mosonmagyaróvárnál megálltunk ebédelni, folyóügyeket intézni), kettő pedig este haza szinte kaputól kapuig – az vegye figyelembe, hogy trafikokban adják a parkolócédulkákat, amikkel két órára lehet megváltani az ott állást pontos időpont-beixeléssel. A time itt tényleg many!



Hisz este 10-ig kell fizetni mindenhol a parkolásért és elég rendszeresen mászkálnak a rend őrei párosával a környéken. Biztos, nincs kegyelem a potyázóknak!

Mivel egy Billa üzlet előtt parkoltunk egész nap, megfigyelhettük a forgalmát sőt be is vásároltunk este, indulás előtt. Délben a jólöltözött tisztviselők rohamozták egy-két joghurtért (ez volt, gondolom az ebédjük, noha a kiülősök is megteltek azért szépen - de nem velünk, mi köröm közül ettünk haza ciabattát, sütit ;-). Pizza kezdődött 7 eurónál, a híres wiener schnitzle pedig menűben kb. 10-11-nél a belvárosban.)
Itt, a bejáratnál tapsoltunk lélekben annak a fiatal hölgynek, aki két sikertelen "kosárra dobása" után is lehajolt, hogy a szemetét tényleg most már bevigye a helyére... Ugyanakkor itt láttuk azt a fiatal öltönyös faszit is, aki - abszolút helyi erőnek tűnt - lazán, azzal az itthon sajna már megszokott, jó magyarosch virtussal hajította direkte pont a szemetes mellé csikkjét - na, ő volt a negatív kivétel e tiszta városban!

A Billában - vietnámi srácok a pénztárosok - a hatalmas Milka csoki nem volt 2 euró se (akciózva), a gyönyörű, dúsan nyíló, nagy korallvirag került 3.90-be és a virágillatú 3 l-es Weiser Riese mosógél is csak 9,90 euró volt (a többi cégé is hasonló árfekvésű). Meg kell jegyeznem, hogy érdemes itteni mosószert venni, mert - tapasztalat sajnos! - a magyar gyárakban vagy pofátlanul felhigítják, vagy nem tudom mi történik az ismert világmárkákkal, de feleannyira se mosnak hatékonyan és szépen... Ilyen minőséget otthon a Múzeum körúti, az Irányi utcai illetve a Hollán Ernő utcai olcsó boltokban és a Pecsában hétvégén lehet kifogni, durván 3000 forint körül... Lányomék lőttek 1 euróért nagyon finom dobozos mandulás édességet, az valami mámor! Szóval, ha van kapacitás, hely, idő és pénz, érdemes ott egyúttal a heti bevásárlást is megejteni! Mi 30 euró alatt hagytunk ott, sörökkel, WC-papírral, mosószerrel, ajándék gyerektusfürdővel, kávéval, virággal, fokhagymával!!, stb. felpakolva.

Fotók: Sebő Gábor
Bécsi anziksz még itt: http://www.lico-art.hu/media/photo.php?cat=27