Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Pogi van krumplis, tejfölös, sajtos sőt több ...

Imádatom a pogácsa iránt nagyon korai és máig lankadatlan. Sajnos eddig csinálni nem tudtam, tehát egyoldalú szerelemem csak nagy bevásárlásokkal ;-))teljesedhetett ki... De végre megtört az átok - kaptam olyan receptet, amit én is felfogtam: kösz, Laci!! - így elkezdtem gyártani; már a harmadik eresztésem is jól sikerült! Persze messze vagyok attól a vérprofizmussal kisütött mámortól, ami például a Daubner Cukrászda http://www.hungaromap.hu/index.php?pageid=businessshow&businessshow_businessid=149 mennyei juhtúrós apró pogiját jellemzi. Hasonló habkönnyű és szájban olvadó minőség található - 2500 forint/kg -os áron - a Szent István körúti Európa Cukrászdában is. http://www.europakavehaz.hu/magunkrol.htm is. (a Daubneréknak miért nincs ilyen weblapja?? Igaz, hegyekben állnak a népek ott télen-nyáron, de mégis, ez a XXI.század, ébresztő, csókolom!)
Viszont a pogácsa korántsem mai találmány: már az ókorban ismert ételféle volt. Kr. előtt 150-ből datolya- és szőlődíszes ember formájú pogácsát találtak 1936-ban, egy egyiptomi fejedelmi sírt feltáró ásatáson, míg Rómában - a négyszáz! fajta édesség hazájában (ennyi sütőformát találtak régészek, még az idősebb Cato is írt e komoly választékról) - scribitta néven forgalmaztak ilyesmi, cserépfazonú-színű süteményt. Ismert volt ott az egyszerű mézes pogácsa is. (forrás: internet)
Hozzánk a törökök - akiknek többek közt a földműveléssel járó szavainkat, pl. búza, árpa, őröl, eke, stb. köszönhetjük - közvetítésével került, ők bogacanak ejtették. Ez a kis kerek, lapos/magasabb kelttésztaféle ma is isteni sör- borkorcsolya minden vendégségben, sőt, esküvők, konferenciák, fogadások, sajtótájékoztatók elengedhetetlen asztali dísze aranyló, illatos darabjaival. Millióféle változata van: http://pogacsa.lap.hu/ - mára inkább sós ízben terjedt el, míg a többezer éves leletek még a mézes variációiról regélnek. Nem tudom, hogy - noha nagyon régóta sütik már a földkerekén - más országban is ennyire ismert és kultikus-e, mint Magyarországon? (egy ilyesmit találtam:http://www.pogacha.com/ de ők horvát gyökerűnek mondják éttermüket...) Mert nálunk igazi hungarikumnak is felfogható a pogácsa/pogi,



egyenesen népmesei elem, mondhatni, szinte a mondakörünk része :-)). Már az ovikban is közismert tény, tény, tény - Micimackó is bólogat - hogy a legkisebb fiú, anyja hamuban sült pogácsájával a tarisznyájában lép ki az ismeretlen nagyvilágba. Hódítani indul, nagy sikereket elérni szülei kis kunyhóját elhagyva és emiatti kezdeti félelmét - éhségén túl - az otthon ízét jelentő sütemény rágcsálása oldja. Merthogy igenis mágikus kaja ez, hiszen a mamája összes aggódó szeretete, tudása, emléke belegyúrva vár arra, hogy a legényke nagy elhagyatottságában és bánatában beléharapjon és kis időre meg is nyugodjon a jó falatoktól. Ezenkívül tápláló, hiszen sokszor sütnek bele egész krumplit (az enyémben is lapul), tejfölt, juhtúrót, sajtot, kisütött szalonnapörcöt, töpörtyűt, stb. És, ha foszlósan könnyű, langyos lesz elkészülvén, határ csak a csillagos ég a befalásában. Nekem legalábbis...

Kezdtem úgy újévet, hogy a kis Vuk volt a legbensőbb társam hajnalban, lévén egész éjjel tömtem magamba a Daubnerék juhtúrósát számolatlanul. Na és pezsgő ide vagy oda, bizony jóbol is megártott a rengeteg... Azóta próbálom magam fékezni e téren, de a sajátomat is lendületesen pusztítottam, ahogy kisült.

Készíteni egyszerű: 30 dkg liszt (bármennyire egészséges a teljes kiőrlésű, ezt jobb finomból csinálni - vagy esetleg kicsi, hozzákevert Grahammel) átszitálva várja az egy darab tojást, egy doboz tejfölt, egy szétnyomott főtt krumplit. Ezt a masszát összekeverjük a cukros tejben felfuttatott fél élesztőkockával és kiskanálnyi olajjal (ami nálam oliva). Sózzuk meg; én volt, hogy reszelt sajtot is tettem a tésztába, sőt az akkor kiváltotta a burgonyát. De szerintem lehet ezeket mind együtt is keleszteni... Ebből az adagból - lisztet lehet, hogy még kell szitálni hozzá, nehogy túl folyós legyen - erővel kivert, szép fényesre dagasztott, egynemű anyagot kell kapnunk. Ami jól bebagyulálva mehet is kelni a legmelegebb helyiségbe kb. egy órát.
Ahogy feljön az anyag - illatozva - a kelesztő edény - nekem Tupperwarehttp://www.tupperware.hu/ - falán, vihetjük is a gyúródeszkára kiborítani. Belisztezzük, majd a nyújtófával a kemény, rugalmas cipóvá gyúrás után kilapítjuk. Hagyjuk kicsit így is kelni, tiszta ruhával letakarva. 20 perc múltán újra összetömörítjuk, kinyújtjuk. Minél többször játsszuk ezt el, annál légiesebb lesz az eredmény. Amikor megunjuk a csikicsukit, a lapos tésztát elkezdjük kiszaggatni. (van persze minden tüchtig háziasszonykáknak igazi fém pogácsaszaggatója, nekem jó a kispohár is e célra...) Egy tepsit - ennél a 30 dkg-ás adagnál elég a közepes méretű, hisz kb. 18, 20 darab öt centi átmérőjű süti fér belé - kiolajozunk, picit megszórunk liszttel és így elhelyezzük benne a darabokat.Mielőtt betesszük sülni, tojássárgájával (ennyihez elég egy adag) megkenhetjük, sőt reszelt sajjtal/szezámmaggal, köménnyel/mákkal meg is szórhatjuk, ízlés szerint. (nagyobb étvágynál és tömegnél a dupla mennyiség játszik , természetesen! ;-) Ha felpuffadnak a meleg sütőben - előre jó begyújtani, kis vízzel, hogy párában sülhessen, kb. 200 fokon - összeragadhatnak... Hamar kész és jó folyamatosan figyelni: mikor aranylik már a tetejük, kb. akkorra jó is lesz a mű! (amúgy a hústűpróba is segít:ha kihúzva száraz, a sütink megsült)
Illata már a sülés közepe táján nyeldeklésre késztető finoman betölti a lakást, tényleg otthonná varázsolva azt. Ebből a gasztroélményból ma is megérthető, hogy miért ez a kaja ősidők óta a fent vázolt legkisebb vándornak szánt anyai ajándék... Bableveshez http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=66 egyenesen kötelező!!! ;-))

De így húsvét végén feltaláltam a maradékokból összegyúrharó mennyei pogit is (ilyenkor ez stílszerű név, nem?), ami a szokott mennyiségen és összetevőkön túl - most durumlisztból sütöttem (ami sárgásabb, egészségesebb) - kifőtt sonkadarabkákat, krumplisalátából leszűrt burgonyát, hagymát is tartalmazott... A muszáj-macerkák után - felfuttatni a fél kocka élesztőt cukoros langyos tejben, majd bezuttyintani a tálba, amiben a liszt, 2 egész tojás, tejföl, olaj, só figyel,. ebből fényes tésztát kell gyúrni, majd azt keleszteni, utána háromszor hajtogatni, kinyújtani, szaggatni, sárgájával a tetjét megkenni, reszelt sajtal borzolni - párás, forró sütőben megsütöttem.
Isteni könnyű, omlós, foszlós csoda lett! Takarékos is: mert kidobni se kellett a megunt kajákat - ez a húsvéthétfő legfontosab babonája/tiltása is egyben! - és az utolsó nap is ünnepi lett ettől; mindenhez megy előételnek, kísérónek, nasinak!

Fotó: Sebő Gábor