media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




Le a piramisokkal!

Meg Tutankhamonnal is !


fotó: internet

Persze, ezek nem valami abszurd régészlázadás jelszavai, csak Francesco Tiradritti, a Szépművészeti Múzeum most megnyílt, Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című, november 9-ig tartó kiállításának fő kurátora kéri ezt látogatóitól. Mint a kairói Olasz Régészeti Intézet igazgatója, éppen Théba mellett végez ásatást Hathwar sírjánál - aki egy fáraófeleség bizalmas embere volt és emlékhelyénél még Arthur Rimbaud http://www.literatura.hu/irok/szimbol/rimbaud.htm falba karcolt grafittijét is fel lehet fedezni - komoly szakmai értékeket és nem csak az aranycsillogásba vont szenzációt kereste e tárlat megrendezésekor. Ezért figyelmezteti arra a sajtón keresztül a majdani nézőket, hogy belépve a hajdani sírfülkék misztikus világát megídéző terembe - ez olyan építész munkája, aki maga is tanult egyiptológiát - most egyáltalán ne a piramisok és az 1922-ben felfedezett, amúgy igen jelentéktelen kis uralkodócska emlékét keressék!

Ljubjana után másodikként hazánkban készített a talján régész egy igen komoly mustrát az egyiptomi reneszánszról, kihasználva a múzeum érdeklődését és az Oktatási Minisztérium bőkezű támogatását a Reneszánsz év alkalmából. Hiszen - mint dr. Baán László főigazgató mesélte -, az nem újdonság számukra, hogy az állandó kiállításaik közül az egyiptomi a leglátogatottabb, az viszont ennek tükrében igen meglepő, hogy ennek ellenére utoljára csak 1975-ben volt nemzetközi - a berlini Pergamon Múzeum kincseiből - gyűjtemény e témában Magyarországon. E jó NDK-s turné után azóta senki nem hozott ide ilyen korú és színvonalú, onnan származó remekeket. Most azonban a legnagyobb múzeumok, mint például a londoni British, a párizsi Louvre, rajtuk kívül a bécsi, a firenzei, a palermoi és persze a hazai intézmények is nagylelkűen beszálltak e kincsek köz elé tárásába - ezzel is tisztelegve a magyar egyiptológia 100 éves teljesítménye előtt, melyet nemsokára megünnepel majd a tudományos világ; hisz hazánk e tekintetben nagyon is a topon van, többek között Kákossy László, Török László munkássága révén, na meg a páratlan, itthon őrzött leletek miatt. Mivel Pannóniában Szombathelyen http://www.nol.hu/cikk/505291/ virult a legpezsgőbb Izísz-kultusz, onnan is nagyon szép darabok láthatók most itt a Nemzeti illetve a Szépművészeti Múzem értékeivel egyetemben. Legyünk büszkék rá, hogy a 150 darabból egyharmadnyi a mi tulajdonunk! Ezért látható a falon a savariai Izisz-szentély egyik szép fríze, mintegy fogadva és egyúttal búcsúztatva is a látogatót.

Ha már őt említettük: a fenséges anya, Ízisz és szerelme, Ozírisz fia, Hórusz isten volt az egyiptomi mitológia szerint http://maatkara.extra.hu/istenek.htm - Dr. Liptai Éva kurátor értő tárlatvezetését idézem - az utolsó, égi felsőbb világból származó uralkodó a Nílus fekete sárával megtermékenyített deltavidéken. Mert pesze ők is fényes istenektől vezették le eredetüket, mint minden nép. Hórusz után - őt anyja szoptatja csecsemőként egy pici, filigrán szobrocskán az egyik falfülkében - emberből való királyok, a fáraók következtek a szent Ureusz kígyó óvta trónon. És a sokezer év hagyománytisztelete hűen megőrizte ezt a "vérvonalat" élő és tanulságokkal teli történelemként; olyanná alakítva, ahová vissza kellett nyúlnia minden újabb fejedelmüknek a hitelesség és a legalizáció miatt. Annyira jutottak ennek megélésében, hogy a későbbi korokban lábra kapott az "uzurbáció" szokása, amikor is a meglévő ismert halott sírját valaki más is felhasználta később saját nyughelyéül, hogy abban az szent érában pihenhessen, mint a tisztelt előd... Nos erről a kézzel fogható szemléletről mesélnek ezek a darabok. Meg arról, hogy a véres, zűrzavaros harcokkal, szétszakadással teli 400 évük után volt egy áldott pillanatuk - a 24-26. dinasztia korában, Kr. e.-i 7- 6. század idején - , amikor az idegen földről származó uralkodóik nagyon tudatosan visszanyúltak messze, az őket megelőző évezredek miliőjét feltámasztani. Ezt nevezik újabban kreált szakszóval: "fáraónikus reneszánsznak".

Hiszen a nagy hódítások után meg kellett Egyiptomnak azt is érnie, hogy addig szokatlan módon más földek szülöttei nyerték el a hármas koronát. De ez már az Új-Birodalom végét elhagyó időszak meséje, amikor a három nagy korszak végleg lezárult a kusita fáraók idején. Ők, nevük alapján a mai Szudán (az ókori Kus) vidékéről érkeztek (de voltak libanoni királyaik is). E külhoni fáraók - újraegyesítve az országot - az ősi Memphisbe vitték vissza székhelyüket és azután is minél több ókori utalással akarták uralmukat törvényesnek elfogadtatni a néppel. Hiszen itt is érvényesült az a máig élő tendencia, hogy aki nem érzi elég patinásnak és vérszerintien odatartozónak magát egy nációhoz, az igencsak demonstratívan kezdi el fitogtatni frissen szerzett hazafiságát. Nincs tehát új az alatt a nap alatt, mely sokáig Egyiptom fáraójaként is szerepelt, mint Ámon Ré isten, "akit" papjai, szobrai révén faggattak uralkodása idején a teendőkről. Ugyanis akkora volt a zűrzavar a deltavidéken - pont e reneszánsz előtt -, hogy olyan embert nem tudtak a trónra ültetni a szétszaggatott birodalomban, akire mindenki hallgatott volna.... Tehát az egyesítő, sikeres, külföldi 25. dinasztia,- mely időszak jelenti az egyiptomi reneszánsz első korszakát - a kétezer évvel azelőtti Ó-Birodalom stílusát, nagyjait idézte meg; de nem másolva és kiürített sallangnak lobogtatva, hanem a szent folytonosságot mágikusan tisztelve. Hiszen Egyiptom ereje ebben rejlett 3000 évig: annyira egységes szilárd láncolatot alkottak a dinasztiák (még a külföldiek is, amelyek sikerrel betagozódtak), hogy minden szem szorosan kapcsolódott az elődökhöz. Következetesen felvésték az ősök tetteit okolásul - erre szolgált a szakmai szenzációszámba menő fekete színű, csodálatosan szabályos vonalvezetésű király történelemkönyv, az ún. Palermoi kő, mely most fordul elő először külföldön. Ezért irígyli kis hazánkat most Párizs, London, Róma, Berlin... Az írásbeliség minden fajtáját megszállottan művelték, foglyul ejtve általa a röppenő időt: akár papírusszal - nagyon nemes darabok láthatóak itthoni múzeumi kincseiből - akár kockaszoborral (olyan guggoló figura, melynek felhúzott lábaira-térdeire, csípőjére körbe vésték a fontos utalásokat, eseményeket). Sőt: voltak mészkődarabjaik, amiket telivéstek, mert olcsóbbak voltak a papírusznál, nemeskőnél, de még fémkancsókra is karcoltak sztorikat, stb. Komoly mágiát űztek ezáltal, a legnagyobbat: múltidézést hajtottak folyton végre, hogy az elhunytak szellemét maguk mellé állítsák és régvolt tudásukat hasznosíták. Ilyen értelemben viszonyultak a halálhoz: nem vég, hanem kezdet volt számukra, de a sikerért-örök életért cserébe iszonyúan komoly és elmaradhathatlan műveleteket kellett végrehajtani.

Mivel mnden emberi szervnek külön istene volt - a Hórusz-fiúk - minden béldarabot, májacskát, vesét, stb. külön díszes, fedett edényben tároltak, ezeket kanopuszoknak hívták, tetejüket a Hórusz-fiúk arcmásai díszítették. Ha bármi hiányzott a halott testéből, az végzetes hiba volt: nem támadhatott így fel az örök életre... A szívet viszont bent hagyták a mumifikált testben - van is egy különlegesen kiképzett tárló a Szépművészeti fekete múmiája


fotó: origó

számára -, mert a szív volt az égi bíró előtt a vallomástévő a gazdájáról. Hogy meglágyítsák, szívskarabeuszokat faragtak neki könyörgéseikkel diszítve és mellé tettek: azok enyhítsék meg ezt a fontos izomcsomót, nehogy rosszat meséljen ott fent... A firenzei múzeum kincse egy, a fáraó asszonyának szoptatósdajkáját rejtő kettős festett fakoporsó. Mint igazi nő, maga mellé temettette kézitükrét és szemfestékét is... Látható ebből, hogy mennyire nem félték a véget, mert otthonosan mozogtak abban a túlvilágban is. Hisz ugyanazt az éltet élték, mint a földön: volt a halott szellemiségének egy olyan aspektusa, Ka, amelyik azért a másik életért felelt, így ő állt az előtt a szépen munkált álkapu előtt is, mely a bécsi múzeumból érkezett. Ha a sztélékre - történetekkel teli sírkövek - ráfestették a adományozó figuráját, a halott nyugodt lehetett, hogy az istenek nem orrolnak meg rá, ha elfogy a földi világból juttatott áldozat egyszer.. A piramisoknak itt most tényleg nincs szerepe, csak a piramidionok - kicsi díszek - jelzik, hogy a közember is oda akart felnőni, mint a nagyok, piciben utánozva e hatalmas képződményeket sírján. E halott- és temetőkultusz jól látszik abból, ahogy például Imhotepet http://hu.wikipedia.org/wiki/Imhotep tisztelték, mint Dzsószer fáraó lépcsős piramisának alkotóját az Ó-Birodalomból. Ót a reneszánszuk idején már istenként, bölcsként, imádott példaként örökítették meg. Szép, aranyberakású kis ülő szobra finom darab. Ám az egyik legnagyszabásúbb tárgy e tárlaton a British Museum kincse, az igazán legnagyobb hatású fáraók egyikének, II. Ramszesznek


fotó: Szépművészeti Múzeum

ájtatatosan térdeplő áldozathozói szobra. Őt annyian utánozták - jó, az előbb már ragozott mágikus értelemben - a későbbi korokban erényeiért, hogy nevét is felvették sokan tiszteletük jeléül. (a fáraóknak öt nevük volt, a negyedik neve volt pl. a Ramszesz) A 3000 éves hagyomány jól követhető a fejviseleten is: a nemezkendő és az Ureusz-kígyós dísz minden ősi és újabb kori király azonnal látható jele. A szobrok kifaragása is "kötött pályán" haladt még a görög-római hatások beáramlása idején is: bár e statikus, mindig velünk szembenálló figurák - előrelépő lábbal - merevségük dacára is érzelmeket sugároznak. A párizsi házaspár bátortalan ölelése vagy a bécsi kettős félénk kézfogása nagy szerelmet sugall Kr. előtt 1700-ból...

Akit tiszteltek - II. Menhotepet - , annak faragásban is megadták a módját, de akit nem, azt például - egyik nevesincs fáraójuk fejét - morzsolókőnek használták fekete kőből kifaragva. Van itt olyan idős arc, mely már közelíti a görögök érzelemvezérelte portréinak színvonalát. Mert Nagy Sándorral egy másik gazdag világ nyomult be a zárt nílusi vidékre. És a hatás kölcsönös volt, hisz Egyiptom hitét, tudását is messzire vitték a hódítók, akik mindig kényesen ügyeltek a hatalmas ország szokásait megtartani és tisztelni. Pannónia, mint a Római Birodalom keleti határa, Egyiptomi vallási kultuszát is gondosan ápolta Szombathelyen, az ókori Savariában. Itt a környéken került elő múlt század elején egy világszenzáció : olyan kultikus fémkancsó, amelyen a híres fáraók, istenek láthatók körben, a nyaka körül pedig fáraói fejdíszek felsorolása ékeskedik némi aranybeütéssel.

De Francesco Tiradritti nemcsak ezért jött szívesen ide hozzánk: gimnazistaként hazáján kívül - ahogy elmesélte - először Magyarországon járt 1980-ban. Nagy elégtétel számára, hogy most, mint egy ilyen komoly esemény főszereplője térhetett vissza ide. Hogy ez a kiállítás ennyire nagyszabású és elegáns lett, abban az Oktatási Minisztérium jubileumi pénze mellett a főszponzor, - a legnagyobb egyiptomi utaztató - az OTP Travel http://www.otptravel.hu/ is részes. Képviselője hittel vallja, hogy nemcsak Sharm-el-Sheik és a többi felkapott helyszín méltó a turisták érdeklődésére, hanem a Nasszer-tó, a Fehér- illetve a Fekete sivatag is, a maga páratlan régészeti érdekességeivel. Ízelítőül most egy Dór-teremnyi mítikus élményt kaphatunk e sokezer éves bölcs kultúra egyik izgalmas és nagy korszakából. Aki pedig ezután mégiscsak csillogásra vágyik, annak ajánlhatom a bécsi Museum für Völkerkunde nemrég bezárt Tutankhamon-mustrájáról szóló kis megemlékezésemet http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=366

Egyiptomi témában egy izgalmas hír a Széművészeti Múzem házatájáról saját megfogalmazásukban:" Történetileg jelentős, ám erősen veszélyeztetett egyiptomi lelőhely régészeti kutatására vállalkozik a Szépművészeti Múzeum által szervezett nemzetközi kutatócsoport. Az októberben induló 8 fős expedíció a Kairótól délre, a Fájjum-oázis bejáratánál, a mai el-Lahun falu mellett elterülő kiterjedt rommező régészeti, geodéziai, és magnetometriai vizsgálatát tűzte ki céljául. Az El-Lahun Survey Project 4 éves programjával a múzeum - ugyan története során már többször tervezte – most első ízben vállalkozik arra, hogy bekapcsolódjon az Egyiptomban zajló régészeti kutatásokba.

A vizsgálandó, mintegy 1600 hektárnyi területet a II. Szeszósztrisz fáraó (Kr. e. 1880–1873 körül) által alapított királyi temetkezőhely és település maradványai uralják; ezeket mintegy száz évvel ezelőtt, W. M. F. Petrie brit archeológus tárta fel mindössze két ásatási szezon alatt, és meglehetős felületességgel. A napjaink régészeti gyakorlatának szemszögéből nézve hiányos és pontatlan dokumentáció ellenére a királypiramist járulékos épületeivel egyetemben a szakrális építészet fejlődésének fontos állomásaként jegyzik, maga a település pedig az egyiptomi városrégészet iskolapéldájává vált.
A közelmúltban a lelőhelyen dolgozó kanadai expedíció munkája 2002-ben az ásatásvezető halála következtében félbeszakadt, és a teljes kiadatlan ásatási dokumentáció Budapestre, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményi osztályára került további tanulmányozás és publikálás céljából. Időközben a lelőhely emlékeinek állapota oly’ mértékben leromlott, hogy a terület pontos és módszeres régészeti feltérképezése elengedhetetlenné és különösen időszerűvé vált.

A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően a Szépművészeti Múzeum expedíciója lesz az első régészeti projekt a lelőhely kutatástörténetében, mely a lehető legszélesebb forrásanyag ismeretében vállalkozhat a felvázolt feladatra. Tekintettel arra, hogy a rommező a legnagyobb ismert település-lelőhely az egyiptomi kései Középső Bronzkor időszakából, a misszió munkáját a kezdetektől fokozott szakmai figyelem kíséri. A Szépművészeti Múzeum nagy hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy a régészeti projekt munkáját követhetővé, eredményeit bemutathatóvá tegye mind a szakma, mind a szélesebb nyilvánosság számára. A magyar és angol nyelvű ismertetőkön túl a terepmunka mindennapjaiba egy „régészeti blog” segítségével bárki betekintést nyerhet, a munka befejeztével pedig a nagyközönség egy kiállításon ismerheti meg a lelőhely új képét.

Az expedíció tagjai a 2008-as idényben: Horváth Zoltán egyiptológus, projektvezető, Szépművészeti Múzeum; Petrik Máté, régész-egyiptológus Szépművészeti Múzeum; Ashraf Zein Elabidin El-Senussi, egyiptomi régész, a projekt társdirektora; Stephen Quirke, egyiptológus, Petrie Museum of Egyptian Archaeology University College London; Vasáros Zsolt, építészmérnök, Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology (RIVAA); Marcel Hellendahl, német építészmérnök, Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology (RIVAA); Szűcs László, földmérő mérnök, Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar és Gregori Ákos, földmérő mérnök, Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar.




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció