Töltöttkáposzta uram módjára

A fiammal is kooperáltunk ezügyben ;-))

Már annyi hó esett november közepéig 2007 végén, mint az előző télen összesen. Ilyenkor nálunk jöhet a gigabyte adag töltöttkáposzta, mert van hová - a kinti párkányra - pakolni azt a hatalmas bödönt, amiben elkészült. Tudjuk - közmondás is aláhúzza -, hogy ez az étel felmelegítve, többször fogyasztva az IGAZI! És tényleg: így összeérnek az ízei, markáns és pikáns,laktató és egészséges lesz egyre jobban és jobban. Hiszen a káposzta http://www.geocities.com/zold_gyum/kaposz.html az egyik legsokoldalúbban egészséges növényünk. Teli van A-, B-komplex, C- és U-vitaminnal, kénnel, jóddal, kaliummal, kalciummal, vassal, klórral és nátriummal, így rák ellen, bélflóra-helyreállításban, gyulladáscsökkentésben verhetetlen. Azonkívül glutaminnal+ aminosavakkal zsúfolt, amik megmentik a májat (a legfőbb méregtelenítő szervünket) az alkohol átkos hatásaitól :lásd korhelyleves!!, mint gyógyír a berúgásra . Leghatékonyabb persze nyersen - a kései fajtáját szokták savanyítani -, de főzve is jó. Persze, állandóan rágyógyulva okozhat emésztési gondokat is, ám akinek candida(gomba)-fertőzése, cukorbaja, idegbaja, reggeli, utazási émelygései vannak, az hamar jobban lehet, ha beépíti táplálékai közé. Főleg, ha más zöldségekkel keveri. A bélflórát - ezzel összefüggésben a bőrt - is eredményesen tisztítja, segíti a jó baktériumok újbóli megtelepedését és ezzel is rákmegelőző hatású.

Az a jó vastagnak tartott - pár hülye sznob által lenézett - magyar konyha is kitüntető helyen kultiválja ezt a "tőtikét": ami a töltött paprikával http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=41 együtt a török hódoltság máig élvezetes "gyümölcse"... De mellette az erdélyi rakottas, aztán az a fent emlegetett korhelyleves, a káposztásrétes, káposztás cvekedli(kocka) ill. -pogácsa, batyú, stb. is mind ínycsiklandó finomság. Mondjuk engem a paradicsomos káposztával a világból is kikergethet, aki akar, de lehet, hogy valakinek meg épp bejön ez a hajdani menzák réme ;-))...

Most, ahogy a cím is sejteti, újra hagytam drága párom kibontakozni a tűzhely mellett, mert állítólag nagyon kellemes receptre lelt (és mert folyton nyarvog, hogy elnyomom a kuktai zsenialitását) ;-). Let it be! - gondoltam, addig se kellett kikelnem a finom meleg ágyból, ebben a zegernyében szombaton.

Nos, mivel ő a Lehel piac fanja, ott szerzett be mindent pénteken ehhez a nagy neki buzdulásához: úgy mint 3/4 kg darált sertéshúst, 1 kg savanyúkáposztát, hozzá még 30 dkg levelet, egy jódarab füstölt oldalast (azt még aznap este meg is főzte puhára). Majd a darálthúst összekeverte a már omlósra főtt füstölttel, hozzáadott tengeri sót (inkább visszafogottan, mert megszórni lehet utólag, de elvenni belőle nem ;-)), tört feketeborsot, majorannát, felvágott fok- és vöröshagymát (ki mennyit szeret), két férfimaréknyi rizst. Ezt beletöltötte a megmosott levelekbe (amiket kettévágott előtte, mert akkorák voltak), s fogpiszkálóval össztűzve beletette a - most épp oliva- és napraforgóolajból mixelt- felforrósított zsiradékba, amin egy óriási lábosban már ott sercegett a pirospaprikás savanyúkáposztaadag. Így főttek együtt kb. másfél órán át babérlevelekkel megszórva, egész hagymát is bújtatva - nem mondom, jókora "illatot" eregetve... Mivel nekünk nincs elszívónk, ablakot nyitottunk a talpig hóban álldigáló fákra, a by the way kimondottan erre a havas hidegre kitenyészett, mutatós vörös


ezek épp Párizsban, a megmaradt Montmartre-i szőlők mellett virultak

és vajfehér-sárgás díszkáposztákra (áprilisban állítólag megehetők)- seprűként bezúdítva a metsző sarki levegőt. Az is jól kiviszi az ételszagot és legalább nem fogyaszt plusz áramot a "hú de trendin be vagyunk gépesítve"-elv alapján... Jó, oké vállalom: itt maradtunk a XIX. századból. De szerintem - látva azért a globális felmelegedés hatásait: 42 fokos nyár, tornádók, árvizek, szárazság, stb.http://index.hu/tech/tudomany/felm1117/ - csitíthatnánk így is ezen a fenenagy áramzabáláson egy kicsit. :)

Szóval nagyon finom lett a 20 formás töltelék tejfölsipkával feltálalva, kis kenyérrel tunkolgatva - fröccsel leöblítve abszolút kedélyes kocsmahangulatot lehet varázsolni egy ilyen kietlen téleleji ebéd idején is ;-). Amikor a fiam még kisebb volt, az egyik haverjánál mindig hatalmas töltöttkáposzta-készítési verseny dúlt a téli szünetben. Sok baráti család összeállt, és a titkosított nagyi-receptek alapján "öldöklő" küzdelemben gyártották a különböző felfogású káposzta-golyóbisokat. Akadt teljesen avantgard is narancsos-mazsolás!!!! beütéssel és még mi is neveztünk a távolból Dávid révén, elküldve a mamámét, aki erősen savanykásra vette a figurát. A győztes pedig mindig igen büszke volt teljesítményére. (valami sikerélményünk volt, de nem emlékszem a helyezésünkre már...)Én csak hallottam erről a dzsemboriról, de le a kalappal előttük: azt biztos, hogy 10-15 féle káposzta ízét meg nem tudnám különböztetni egymástól! Az a lényeg, hogy jó, egésznapos murivá fajult mindig ez káposztaolimpia...

Ki lehet próbálni ezt a miénket is fejleszteni és variálni: el tudom képzelni a gombócokat húsos baconba is bele göngyölni, lehet a töltelékébe tojást is tenni (a férjem receptje ezt nem kívánta),rizs helyett gerslivel/árpagyönggyel dúsítani, stb. A fenti mennyiség 12 db nagyobb tenyérnyi gombira volt elég.

2008-ban, a közelgő karácsonyra tekintettel Dávid fiam - megkímélvén a sok bajmolódástól - boldogan nekilátott a saját fejlesztésű főztjéhez. (haverjaival szilveszterre ők is indítanak egy ilyen juniorversenyt megint). Erre edzve készítette el a maga verzióját. Amibe én is belepofátlankodtam, mert a gombócokat - 12 nagyobbacskát - én gyúrogattam előző este: 1 kg darált, sovány sertésből, egy zacskó, már megfőzött barnarizsből (olivaolaj meg ez= egészséges táplálékhoz vezető út, nemde?)http://www.hazipatika.com/articles/A_barna_az_igazi?aid=20020404102043;srchkywrd=barnarizs, tengeri sóból, két tojásból, kis rozmaringból, feketeborsból, közepes fej vöröshagymából, vastagabb gerezd fokhagymából és egy szál, apróra belévágott kolbászból. Ám Dávidom a levélbecsavarást nem tudta megoldani (időhiány miatt nem párolta meg a vastag leveleket, így azok nem engedelmeskedtek neki.) Maradt hát a kopasz gombócos változat, nem kell a hódító-leigázó törökök hagyományának uszályában vergódni mindig!!! ;-)) A savanyított szálakat paprikás szaftban forralta, benne főttek a gombócok békésen,amíg sertéshús kész nem lett. Ezt még füstölt oldalas ízesítette. Én némi pezsgővel is locsoltam, hogy le ne égjen - nem tett rosszat neki!!!

Sokan azért ódzkodnak az ilyen étek fogyasztásától, mert szelesít illetve meg is hajt. (például nekem még jól is esett, hogy nem kellett a göngyöleg-levelekkel küzdenem!) De ahogy a belinkelt értekezés is írja, ez csak akkor fordul elő, ha a béltraktusban már nagyon sok a régen lerakódott, ki nem ürült méreganyag. Tehát ez a kellemetlenség még jól is jöhet, ha jelzésnek fogjuk fel: vigyázzunk és figyeljünk oda bensőnk állapotára, mielőtt nagy baj támad!

Fotók: Sebő Gábor