Flekken medvetalpakon

A nyár a sütögetés, flekkenzés, - Amerikából begyűrűzve elegánsabban - a BBQ=barbecue szezonja.... Kedvelt kerti/teraszi elfoglaltság,(a füstölést azért illik a szomszéddal megbeszélni, hátha ő nem örül annyira a dolognak ;-)), amire különféle szekták alakulnak. Mindenki törekszik a tökéletes grillezésre, a mennyei pácolásra, a sütési idő optimalizálására, és ez legalább olyan hevű kirohanásokat generál, mint a Tragédia bizánci színéből ismert homousion vagy a homoiusion hitvita a kereszténység hajnalán http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__2017-mi-a-kulonbseg-a-homousion-es-a-homoiuision-kozott... Még az a szerencse, hogy ma már a legelfajultabb szócsaták után is csak a húsok, zöldségek, halak alá gyújtanak parazsat eredményező máglyát és nem a vitában vesztes fél popsiját nyaldossák lelkesen a lángok ! ;-)) Persze ez a szabadtéri ténykedés a klasszikus Vörösmarty-féle jó mulatság, férfimunka - tipikus esete. Ezért nem kell félni, én a képen poénból

csak a 95 forintos csodakötényemet + rengő tokámat villogtatom (ebből is látszik, hogy nálunk no photoshop, pedig rám férne!), a sütésbe nem barmoltam bele. 1 percig se én kezeltem a sütőt!! Nők ebbe nem is szoktak belefolyni, csak a köret-, salátakészítés, terítés majd az imádott mosogatás terén. Senki férfinép szíve nem szoruljon össze (ha olvas, xxx neki érte), hisz az irányítás egy percig nem csúszott ki férjuram kezéből. ;-))
Ahogy az is faktum együttlétünk három évtizede alatt, hogy ő a piaci beszerző, a hentesboltok, zöldségesstandok, piacok szerelmetes törzsvevője. Én még nagyon húst nem vettem - kivéve az előre csomagoltat - mert nem értek túlzottan hozzá. Ő meg igen. (na de vagyok annyira intelligens, hogy ezt be is ismerem) Most is a Lehelről nagyon szép, friss tarját hozott, kb. 8 szeletet. Ez a fajta csontos, kicsit zsíros is, ezért erre pont jó: mert így a parázson sülés nem szárítja ki, hanem omlós és porhanyósan finom marad. Mivel hirtelen ötlettől vezérelve csináltuk ezt a szabadtéri műsort, nem volt időnk hosszas pácolgatásra, tutujgatásra. Igen, tudjuk a szentenciát: egy napig érlelni kéne mustáros, esetleg sörös, fűszeres oldatban , de ezek most annyira kellemes anyagúak voltak, hogy elégnek bizonyult a sütés előtt fűszerezésük is.
Uram is az "ahogy esik, úgy koppan =ami van, éppen abból"-elvet vallja: ezért került rájuk só, bors, rozmaring. Addig, amíg az erkélyen megindult a parázsgyártás - ami hosszabb ideig tart gyakran, mint maga a sütés - feltettük főni a krumplit. Én pedig nekivágtam a salátaprojektnek, hogy médianyelven is vartyogjak valamit itt. ;-) Gyönyörű kemény paradicsomokból - 8-10 közepes darab - szeleteket vágtam, amiket összekevertem egy üvegtálban a vékonyra felszabdalt fejnyi vöröshagymával és két gerezd fokhagymával. Beletördeltem 10 dkg-nyi márványsajtot, ráöntöttem pici narancsjuice-t, sóztam-borsoztam, zöldfűszereztem. Természetesen az extraszűz olivaolaj aranycseppjei se hiányozhattak.
Kint már füstölgött a férjem ;-) - kicsit szó szerint is, mert kevés volt már a faszén - de azért pirultak a szeletek, áradtak a bíztató illatok... Amikor asztalhoz csődített minket, tökre úgy tűnt, minden rendben, falhatunk végre. DE A SÜTÉS FURMÁNYOS DOLOG! Kívülről úgy látszik,hogy teljesen korrekt, megvan a ropogós, piros gusztosos védőburka, csak rágni kell. Ám belül gyakran nyers még! És a sertéshúsnál ez életveszélyes! A botulizmus nevű kórság kapható el így, ami halálos fertőzés, mert megbénít minden szervet. http://hu.wikipedia.org/wiki/Botulizmus Ugyanez a baktérium vagy mi van a most annyira divatba jött botoxinjekciókban is, ami pici adagban ugyanúgy lebénítja az arc mozgatóidegeit kisimítva a megfáradt ráncos bőrt. Nagyban űzve a szépségszabásznál ezt a "sportot" tiszta lárvapofa mered végül emberi arc helyett a tükörbe. Példák a sztárvilág hülyéi között a végtelenségigi röhöghetők.
Szóval pár szeletet visszaszáműztünk a máglyára, amíg annyira meg nem sültek, hogy a belsejük fehéres nem lett. Ebből nem szabad engedni! Utána dijoni mustárrral kentük végig a omlósra vált tarját, nagyon kellemes az a csípós íz a fanszenes bukéra. Köretnek héjában főtt burgonya volt, amit félbevágott felükre állítva - medvetalpukon - sütöttem meg a sütőben. A végén pici borsot szórtam mindegyikükre. A flekken bepácolva is mélyhűthető, de már faszénen megsülve is eltehető fagyasztani. Ha csak pár szelet marad, ami egy társaságnak kevés lenne élvezkedni, készülhet belőle a már megzenésített gyuvecs

http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=40 is: a képen a már kisütött és mélyhűtésből felengedett két szelet tarját használtam fel gyuvecsre - ez elég volt 4 személyre. Igaz, hogy a húsokat kettévágva tettem a krumpliágyra, de a lecsóba belefőztem sajtos kobászkákat, tehát a vérszomj azért ki lett elégítve ;-))...
◊
|