media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Bemutatkozó

Van hova menni didergés helyett

Szókrátész a Ráday utcában, a Nagy Ő szolija mellett

Kutyafül

Pesti, budai virágos tavasz állatságokkal

Változatos tél

Új a régi helyén: Lukáts Andor Sanyi és Aranka Színházában Beckett-előadás

A pénz beszól

Oda a grund! - Dózer vár a Bauahus-házban működő Kultiplexre

Soros útmutatója a gyarlóság korában

Hová, de hová menjünk???

Obama kedvence 26-án, vasárnap Budapesten - soha vissza nem térő élményként

Polanski vámpírjai nyáron újráznak a Magyar Színházban

2009-BEN IS FOLYTATÓDIK A SAMBOSI JAZZ A TELEKOM ZENEHÁZBAN

Tavasz-nyár

Al Di Meola pár hét múlva újra Pesten penget

Portugália eldalolt fájdalma, a fado

Sportosan

Halál a habokban - Azér` a víz azúr! (az életmentő úszástól a vizihokiig)

Őszi programok

Zsidó Nyári Fesztivál , a tuti nyárzáró buli augusztus 25-e és szeptember 9-e között

III. FALKART - Falk Miksa utcai galériás happening szeptember 15-én

Nyárutóból ősz, majd tél

Pinchas Zuckermann 5-én a Dohány utcai zsingógában!

Tavaszi vigasságok

Sanyi és Aranka vár a Hólyagcirkuszban! /vagy fordítva ;-)/

Vasárnapi musicalparádé

DIDERGÉS HELYETT

Zeneakadémia: Nagy siker volt Tony Lakatos Brazil Projektje

Új pöpec hely a Belvárosban: kiállítások és koncertek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

KFT-koncert a PeCsában: élőben - a már kapható új CD-ről is - szólnak a nóták

ŐSZ HÚRJA ZSONG, DE NEM MONOTON!

Szombaton éjfélig párizsi hangulatban sétálhatunk a Falk Miksa utcában

Nemzetközi Cirkuszínház Fesztivál

Gyökérkezelés

Udvaros is a frisset szereti ?

Albert Györgyitől - nyugodjék békében , ha hagyják, de nem - egészen Hamvasig....

Elszállt egy Fodor a hőségben

ERŐSZAK AZ ERŐSZAK! (a bulvárszenyák és mások erkölcseiről)

Kit szolgálnak és védenek?! És kik?!!

A kertévék gyomra - Győzike vs. Hujberék

Bitch-bloggal a felszabadítás rögös útjain

Ha volna olyanom, tele lenne mindennel, most főleg az SZDSZ-szel...

007-es ügyeink - James Bond hajaszála is égnek állna ezektől!

Fábry- éppen most békülény -sóder által homályosan

50. évforduló: "csapatai harcban álltak"

„Tiszta szívvel betörök, /ha kell, embert is ölök.”

Zsidózzunk egy jót végre!

Apokaliptikus augusztus 20-a Abszurdisztánban
(In memoriam Örkény István)


Csókolom a Demszky értünk dobogó pici szívét!

Azok az ötcsillagos anyák!

Szem-szájnak, fülnek ingere

Farsangi fánk karcsúsítva

Orosz téltől tavaszig francia szinek virulnak Budapesten

Fűben, fában, kőrepedésben emberi arcok. sorsok rejteznek

Bálint napjáig randevúzhatunk a Hermelines hölggyel Budapesten

Budapest a Szentföld kihelyzett tagozata szeptemberig

Quo vadis Rajkó ?

Mucha bácsi nem törpe: ő a szecesszió óriása

Le a piramisokkal!

István luxuskivitelben, de miért???

Az eper csimborasszója, a mutymák!

Szilveszteri szerencsebűvölet a konyhából: lencse és sertésoldalas

Beckett párterpiája

Kultúránk meg az ő házai Velencében Arany Oroszlánt "lőttek"

Vaszary Jánossal ünnepel a Magyar Nemzeti Galéria

Hundertwasser labirintusa a Szépművészeti Múzeumban

ESTE Koltainál: hát nem volt sírás-rívás

Ez a Menzel-mese hab Hrabal sörén

2007 legnagyobb durranása: Nem kövületek, hanem maguk A KÖVEK GÖRDÜLTEK elénk júliusban

BAKSA SOÓS JÁNOS lehozta nekünk a csillagokat is az égről

Kánikula ellen könnyű eper- és karalábé levessel

Megszólaltak az ítélet harsonái a Bartók Rádióban

Bobby McFerrin ének- és táncórája

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

Tiffany és Gallé megvalósult üvegálmai az Iparművészeti Múzeumban november 18-ig

Akiket a Szőke mozdonyának füstje megcsapott - Hasutasok

Télire: jól bebugyolált pulykakakas ;-))

Itt van 2007 az aranygaluska és a Tűz-Disznó jegyében !

Üdvözlégy áprilisig Vincent Van Gogh, Te Fényhozó!

Berek Kati felaraszolt a csúcsra

Picasso, a nők bálványa

A legfiatalabb Paganini-fióka nyert nyáron jazzversenyt - most év végéig a jazz-harsonások jelentkezését várják

Nőből vagyunk

Balatoni anzix :(( - Ahol a magyar nők a leggyönyörűbbek???

Kánikulában még a hónaljkutyák támadását is túl kell élni

Anyák Napja - meg ami mögötte van Celebeszen

Fürdőruha vagy nudizás?

A Bálint-napi szívcunami elmossa partjainkat

Cipő- és szandálmustra az emelkedettség jegyében ;-)

Divatban a válság - beszökött az ősz karján sajnos :(

Csizmamustra `09-10

Hogy kerül a csizma az asztalra??!

Amikor POPÓ villan váratlanul...

Asszonytartás, ahogy azok a csodálatos férfiak ;-)) elképzelik

Divat minden, meg annak az ellenkezője is

Divat Jupiter évében: színes virágba borulunk idén végre!

Az iWiW-ről leiratkozás története

Légy tiszta mindhalálig! MINDHALÁLIG???!!!

Faludy György vajas kenyere nem okozott botrányt

Nehéz és drága kenyér a hableányság manapság!

A helyzet csak fokozódik a cipőfronton

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Kultúrális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu, www.muvesz-vilag.hu

Cikkek




István luxuskivitelben, de miért???

Pityu-show, ahogy a csövön kifér....

Nagy királyunk 17. századi, ismeretlen festőtől származó képen, uralkodása teljében (az előadásról nem merek fotó felrakni, nincs annyi pénzem ;-))<



A főpróbát is nagy előadássá alakította közönség felfokozott várakozása, hiszen teltházassá tette a Sportarénát már keddre, a hivatalos premier előtt is napra is. Jöttek tömött buszokkal vidékről is a népek, hiszen ez MINDEN MAGYAR ROCKMUSICAL alfája és omegája, egy hősi vállalkozás patinájával, emlékével bearanyozva. 25 éve, szeptember első napjaiban a városligeti szánkódombon - ami ettől a pillanattól kezdve neveződik Királydombnak - mutathatta be a Szörényi-Bródy szerzőpáros ezt az államalapítással foglalkozó, szokatlanul nemzeti hangú és erős felütésű rockoperáját. A forgatókönyv Koncz Zsuzsa hajdani férjének, Boldizsár Károlynak a művéből, az Ezredfordulóból készült. Boldizsár egy - akkor nagyon híres és nagybefolyású - újságíró, Boldizsár Iván fia volt, talán ez sem teljesen mellékes körülmény a bemutathatóság körül. Mert azért kétesélyes volt az ügy, noha 1983-ban bizony alig láthatóan, de kezdett már a szocializmus védőbástyája - melyen az élesszemű és kérlelhetetlen, de jóízlésű Aczél György elvtárs http://server2001.rev.hu/oha/oha_display_biography.asp?id=1787&lang= őrködött szocialista kultúránk hatásait szocialista erkölcseink állapotára nézve támogatandónak, tűrhetőnek avagy tiltandónak ítélve - picikét repedezni. Az egyik első, ilyen kisujjnyi rés ez a darab volt, amelyet felspannolt tömegek - az Andrássy útig álltak lelkesen - sírtak-énekeltek , tomboltak végig. Én magam nem voltam ott (csak a belőle készült filmet láttam kéősbb, mert az időtájt juthattam el, életemben először nyugatra), de kedden egy szemtanúval néztem meg. Őrá hagyatkozom az emlékek idézésénel, aki mint szakmabeli, énekesnőként mindenképp értő-érzékeny figyelője volt az eseményeknek akkor és most is...

Tehát ez a vállalkozás azért mindenképp több, mint valami nagy siker felelevenítése 25 év után! Egy magasztos momentum, egy ország lehorgasztott fejének a felemelése, egy nemzedék magáratalálásának szimbóluma azóta is - hisz nemzetről, nemzeti zászlóról, himnuszról ilyen módon akkoriban (előtte se ) nem szólhatott nagyon senki. Szörényiről és Bródyról persze tudta Aczél elvtárs is nagyon jól, hogy rentiensek (voltak ők betiltva), mert mindig feszegették azokat a határokat, amelyet ő olyan szépen kijelölt arra, hogy hogyan kell karámba zárva - amiben picit rúgkapálhatott néha egy koncert erejéig a fiatalság - felügyelni a szabadságvágyat... Bródy szövegei! A Sárga rózsa, a Ha én zászló volnék című nóták Koncz Zsuzsától mai napig énekelt és mindenkinek egyet jelentő himnuszok azokból a felemásan pocsék időkből. Igen, felemásak voltak: mert elnyomás és megalkuvás volt a köbön, hiszen hiába áriáznak ma itt a szájforradalmárok, akkor - nagyon kevés kivétellel - mindenki tolta ezt a gulyáskommunista jóléthez vezető szekeret, de születtek elementáris nagy művek is tiltakozásképp, épp Aczél ízlésének köszönhetően valahogy átcsusszanva a résen (Jancsó akkori filmjei, stb.) és ezért se nem termett annyi gagyi a tömegkommunikáció talaján. Persze volt egy azaz egy tévécsatorna!! Bródyék szinte a polbeat (a politikai odamondogatás) mesterei lettek, hisz kacifántos, de mindannyiunk számára könnyen kódolható jelrendszerükkel utat adtak ahhoz, hogy mégse teljesen alattvalóként élhessünk. Ezt jelképezte kristálytisztán ez az István, a király 25 éve.http://istvanakiraly.lap.hu/Ahogy megbízható szemtanúm meséli, Pelsőczy László (énekhangja Varga Miklós volt) hófehérben, átható kék szemekkel, szőke hajjal egy valamiféle megváltó krisztusfigurát formált, egy kételkedő, önmagával vívódó és a rokon-gyilkolászatba szinte belesodró, de elképzelt Magyarországáért még ezt is vállaló embert. Vikidál Gyula volt Koppány (aki, mint azóta sajna kiderült, azért nem volt annyira harcosan ellene a rendszernek, hogy finom legyek) de ott, a dombon őserőként, földszagúan tombolt: egy teljesen más aspektust mutatva a kettejük közt habozó népnek.Koltay Gábor rendezésében Berek Kati http://www.lico-art.hu/media/archivum.php?cikk=36 - akinek emberi ereje mára teljesedett ki, ahogy színésznőként megejtő alakítássá transzformálta agyvérzésének hátrányait, egyáltalán, ahogy abból felállt - volt Sarolt. Egy igazi királynő. Deák Bill Gyula Torda tüzét, Sebestyén Márta Réka hangját adta, stb.

Persze tudom, igazságtalan a mai fiatalokat ez elé az behozhatatlan etalon elé állítani és összevetni vele. De mégis elkerülhetetlen, hiszen őket erre a tisztelgő jubileumi előadásra válogatták csekély 600 milláért a Magyat Televízióban féléven keresztül, egy gigasztár-rendszerű Társulat-műsorban. Minden percben megszavaztatva a plebset rájuk, millió zsíros sms-t generáltatva, nehogy éhenvesszenek a telefontársaságok. Itt civilek és profik mérkőzhettek a szereplési lehetőségekért. István az a Feke Pál lett - várhatóan - , aki persze a legnagyobb színpadi rutinnal és még annál is nagyobb hanggal rendelkezik. Hozta is a figurát a tőle telhető legjobban: vívódott, békét akart, levert lázadást, de... Robosztus alkata és agyonöltöztetett alakja - sajnálom, nem találom a weblapokon a tervező nevét, aki míves darabokat álmodott, de ezekkel túlcsicsázta végülis a hősöket - már egy meglévő status quot jelez, a már megszületett magyar hont, nem azt a lelkét szétcincáló őrült hányódást, ami ide vezetett. Amúgy az egész színpadkép - bocsánat, tudom hogy iszonyat sok munka van benne - Csikós Attila tervei nyomán túl nagyszabású ehhez a rokonharcban született nyers világhoz. Van persze itt forgó rom, kopár fa (amin hosszasan hullámzik a felkötött hulla) - de mindig idetolakszik ezzel kapcsolatban egy de... Igen, megértem az alkotókat: hiszen itt van a Sportaréna, ki kell használni a brutális nagyságát!! Ám fájó nekem, hogy ennyire nem bíztak most a létrehozók - Szikora János rendező, Zsuráfszki Zoltán koreográfus - a mű őserejében. Mert ebből a Las Vegas-i monumentalizmusból nekem ez jött le. Csak azt nem értem ezt látva, hogy akkor minek támasztották fel? Kegyeletből, pénz miatt? Ez valaha hatalmasat ütött és nem épp a gigászi háttér miatt: Novák Tata súlyos léptű táncaival, a tömeg méltóságteljes hömpölygésével hatott, nem a pillanatnyi nyugtot nem hagyó ugri-bugrival. Nagyon nagy táncos Zsuráfszki, vérében az ezeréves magyar falu minden mozdulata. De hogy ezért, ezt mutatva a tömeg állandóan ugyanazt a - megengedem jó kis bonyolult, páros lábbal dobbantós, majd lábszárral arabeszket rajzoló (nem vagyok néptáncos, a pontos nevét nem tudom) - figurát adja elő, ha harcól, ha vereségről, ha táltosi révületről van szó, az nyomasztó...

Belefárad a szem, az agy rögtön az elején. Már úgy kezdődik minden, kontinuitást jelezve a ma és az akkor között, hogy a szereplők farmerban berohannak, körülcsodálják a zsámbéki romtemplomra hajazó Csikós Atilla-díszletet, majd bejönnek közéjük a táncoslábú, ezeréves Fred Astair-ek ;-)), különböző rudakon hordozva a korszak jellegzetes ruháit. Ezután kapkod a ugrándozva ma ifjúsága, lassan beleolvadva az akkori világba. És azután nincs menekvés: nyüzsgés nyüzsgés hátán, vasalt vértesek és ősmagyarok egyaránt higanyként gördülnek ide-oda, tisztára mint a Pál utcai fiúk grundharcánál: piros zászlósok (a pápai sereg) a kékzászlósok ellen. Nem tehetek róla - és nem csak én éreztem így - ez nagyon gyerekessé degradálta a dolgokat. A Táltosasszony énekénél - Fejes Szandra valóban vulkánerejű sámán volt hangban, jelenségben is - szintén folyt ez a zavaró rohangászás,(amiben a Honvéd Táncegyüttes is részvett), holott, ha egy szent megszállott igét hirdet, akkor bizony ott kuss van és alázatos nyugalom. MERT AZ ISTENEK SZÓLALNAK MEG ÁLTALA. Mert a jövőről mesél, ami mindenkinek létfontosságú és ha azt széttáncikálják, akkor ugyan szegény minek és kinek erőlködik a dombon??? (ami utalás a Királydombra) Fokozva a az est fényét persze megjelenik személyesen Szörényi Levente és Bródy János is - atillában egy szál gitárral - a harcolók között énekelve, tanulságot adva. Tehát ők magukkal így hitelesették ezt a változatot. Amiben civilek is énekeltek. Volt hangjuk, ez kétségtelen, érezni lehetett a mély meghatottságukat, hogy itt és most léphettek fel, sokan életükben először ilyen módon. De ettől színészi alakítás azért nem sok várható. Lelkesedésük röpíthetett ad astra ugye, ám lelket kibontani, sorsot formázni ennyi még nem elég. Például Éder Enikő - aki tényleg jó volt a válogatókon - talán fiatalabb is darabbeli fiát alakító partnerénél. No, most ez egy esetben jött be eddig a művészetben: Michelagelo Piétájánál... Ezért szegényke izomból vicsorgott, mint elszánt Sarolt: az egész kis fekete nő egy nagy görcs volt, és így inkább pukkancsnak hatott, zum trucc bosszúállónak, mint egy olyan fejedelmi megfontolt asszonynak, aki női - eredendően életpárti - létét áthágva hajszolja magzatát a vérontásba. Van olyan, hogy politikából kell (?) ölni - , de itt csak a dühöt érzékeltette a fiatal erdélyi színésznő, a mögötte lévő fájó tapasztalokat nem. A Gizellát játszó szőke - a válogatókon egyszer betegen is hősiesen tátogó - Simon Boglárka szépen vonulgatott fel s alá királykék ruhájában , elénkelte az Úgy unom a politikát című dalt kilógatva a templomablakból és annyi. Végül behozott egy bebegyulált valamit - gyereküket, gondolom én - némi Ember tragédiája feelinget adva a dolgoknak, miszerint ha bébi van, akkor remény is a folytatásra, stb. Én a filmból erre nem emlékszem, tanúm se a Királydombról... Akkoriban ennyire talán nem adták könnyen a szerzők a megbékélést Istvánnak e szörnyű testvérharcos polgárháború után.

Tordaként Tóth Attila hangilag nagyon erőteljes volt, (pedig egy Deák Bill árnyékával kellet megküzdenie!) de például Koppányként Vadkerti Imre már elég szolídnak bizonyult. A bizánci vallást felvevő, de a papok előtt azért se meg nem hajló főúr zabolátlansága , Istvánnal szembeni kompromisszum-képtelensége nem tört lávaként elő belőle, pláne hogy felöltöztetve Istvánhoz teljesen hasonlatos volt. Egyik vagy másik, nehezen eldönthető volt most és itt, hiszen kelimmintás - nagyon szépen megmunkált - hercegi prémes kacabajkáikban korzóztak mindketten. Nerm ugrott ki a modern és a régi párharca külsőben sem. Asszonyait is társulatos lánykák alakították plusz kapott még három fittneszlédit is, akik körülötte tekergőztek, néha fáklyával is. Na most, ilyen friss három virágszál miért nem volt elég szexis, gyönyört csiholó nőnek számára a rendező szerint!? Amíg ők sétifikálva vágyakoztak uruk után, néha magukat simogatva-hergelve, addig csak az alteregóik fonódtak Koppányra. Vagy legyen súlyos, zamatos szex itt, mutatván a pogány erkölcstelenséget/szabadosságot a pápai álszentséggel szemben, vagy semmi. De szerintem ének közben azért lehet pasihoz dörgölőzni kéjesen, úgy hitelesebb a poligámia is. Réka, e trónbitorlásra készülő rokon lánya nagy küzdelmek árán lett - nem őt szavazták meg a zsűritagok, de Szikora rendező őt akarta - Herczeg Flóra. Talán azért is, mert ugyanazt a hajlításos, archaikus éneklési módot tudja, mint amivel a hajdan, evvel a szerepel berobbanó Sebestyén Márta. Szépen és tisztán játszott-énekelt - ő még fehér lovon is beügethetett a színre (a ló gyönyörűűűű és intelligens volt!) - ám pechére, valami csilivili hercegnősbe öltöztették. Teljes félreértésként, hisz Réka pont hogy az elfogadás, megbékélés abszolút letisztult figurája kéne, hogy legyen, flitterek nélkül, a maga pőre egyszerűségében döbbentve rá a többieket a lélek útjára.

Voltak sajna egyéb bukták is. Például Koppányt véres cafrangokban viszik a vesztőhelyre felnégyelni Sarolt óhaja szerint (aki nem kéjvágyból rendelkezik így, de tudja, hogy ez hat a vad és begőzölt népre, amit csak ekkora erővel lehet letörni). Na, de a vesztődombról kínhalála után nem viszik el mázsányi hulláját, hanem a sötétben, féltakarásban őmaga guggolgatva lebucskázik a lépcsőn. Ami ilyen szcenikai megoldásoknál - tágas égbolt, fütyülő szél, ki-beforgó templomrom, lézerfények, ló - azért mégis csak snassz. Kínos erről így beszélni, elhiszem. Nekem is. Sőt, félek is, hogy nem vagyok eléggé magyar mától ezeket leírva... Nagy csalódás ez az egész, mert biztos meg lehetett volna ezt csinálni igen hatásosan, de nem ilyen hatásvadászan. Mindent belezsúfolni, az annyi, mint kiüresíteni a tartalmat. Folyton mozgolódni, az annyi, mint félni attól, hogy magunkba mélyedve meglássuk önvalónkat. Pedig olyan hatásosak a számok, olyan komoly a tanulság: az, hogy ez a mi hazánk így született. Ennyi kiontott testvérvérből bukkant fel ez a keserves európaiságunk, ilyen áldozatokba került oda sorolódni a nagyokhoz és tényleg hány és hány borzalmas halál kellett a Szent Korona (amivel annyi visszaélés történik manapság ugye) kikovácsolódásához! Ha ezt méltóságteljesebben, - hülye ellentmondás egy rockoperánál/musicalnél, de - csendesebben, nyugodtabban adják elő (és nem a Himnusszal kiprovokálva a felállós tapsot), ez akkora, megrázóan teljes élmény lehetett volna, mit negyedszázada. Persze, aki kifizette a hatalmas árú jegyet, az jól akarta érezni magát, teljesen érthetően. Volt ovációféle, persze. De nem zúgták együtt végig a szereplőkkel - akik tényleg lelkesek és felajzottak voltak - az ismert dalokat, nem tapsolták végig az egészet. Valami ebben a nagy csinadrattában elveszett: a lényeg. Nekem legalábis. :(((

Nos, a bemutató utáni szombaton - az év leghosszab napján - ezt nyilatkozza a jó Szikora rendező: http://www.borsonline.hu/news.php? op&hid=10856 Lehet, hogy én egy vérszomjas, tömény gyűlöletkedvelő, veszett állat vagyok, mert ezt a rizsát nem veszem be. Oké. De ez a darab - még ha Bródyék áldásukat is adták rá - akkor se erről szól. Értelmezésemben arról, hogy ez az ország, ahol ma is acsargás és vérnősző magyarkodás dúl jó sok évszázaddal ezután a sztori után, igenis borzasztó küzdelmek eredménye. Mert így jött létre az Európához évezrede odatartozó - és most már hivatalosan annak tagjaként létező - Magyarhon. Mi volt ennek az ára, hát kertelés nélkül felmutatta 25 éve a két szerző. És ha ezt egyszer anno őseink kifizették - István minden jószándéka, Sarolt minden nőiessége ellenére meglépte a polgárháborút (ha annyira love&peace üzenete van a mostani előadásnak, miért acsarog Éder Enikő folyton folyvást a vérért???)- akkor most már tényleg ne szembenállásra koncentráljunk! Mondjuk úgy, lehetne egy olyan olvasata is ennek a darabnak, hogy István megváltotta már akkor ettől a népét, tehát lehet békén dolgozni...

Ha most Szikoráék átértelmezték ennyire szabadon a figurákat és így a lazán felnégyelt - majd a végére simán össszerakott: királyi puzzle ;-))) ??? - Kopi és a királlyá felkent Pityu összeborul, mintha mi se történt volna , akkor no problem - csak a picike katarzisunkat spórolták el...:(( Ugyanis az látható volt - ahogy fentebb írtam -, hogy ők szinte egymás tükörképei végig. Szóval ez a komoly új koncepció - tör fel az aha-élmény! - sőt ez A Tanulság: egyik se jobb a másiknál, hisz a felvett kereszténységen belül stíluskérdésen hisztiznek csak. Míg az egyik bizáncosan de papi túlsúly nélkül, addig a másik római katolikus módon,pápai segedelemmel akar boldogulni és boldogítani. Kvázi divatirányokon vitatkoztak anno, nem a nép/ország megmaradási lehetősége forgott fent e választással? Ja, vagy úgy. Mondjuk, ha Kopi marad és Bizánc felé nyitunk, mi ezt a sok hülyeséget nem nézhetnénk és írhatnánk már ezer éve... Azért erről sem kéne a nagy csókos fináléban megfeledkezni. Volt tétje e harcnak és pont az a feneség, hogy egy alapjáraton nagyon is békeszerető emberre osztotta a mészáros-szerepet a sors a haladásért cserébe. "Csak" ez a dráma benne. Gratula a kilúgozóknak, van most egy revűnk, a miről is?????

Ötleteltünk ez alapján az urammal vacsi közben, most az év leghosszabban világos napján - hát íme, pár ingyen poén a jövőre nézvést: Mátyás bús hadát nem nyögte, hanem egyenesen sikangatva élvezte Bécsnek büszkve vára, Dugonics Titusz és a török egymást átkarolva ugrottak le egy erős kávéra, aminthogy Zrínyi és Szulejmán is csupán párban kocogást futottak nem pediglen kirohanást intézett egyik a másika ellen, stb. stb. Make love not war! Csakis. :))




További cikkek

COOL NYÁR 06!

Zsidó Nyári Fesztivált

Margitszigeti szivárvány júliusban: kubai karnevál, brit örömzene, ír sztepptánc

SAMBOSI GIPSY FESZTIVÁL

Terényi Napok: július 13-16

Zsámbék Jazz Open 2006

Szem-szájnak, fülnek ingere

Meggyleves után siklik a csíkos vitorlás krumplicsónak

Gazpacho: Spanyolország hűsítő csókja a vad forróságban

Radics Gábor Jazz Hegedűverseny döntője a Magyar Rádió Márványtermében

Rácson innen és túl, avagy ki szabad és ki a rab?

Kiállítás a Csókban

Tavaszra hangoló koncert

Kincses középkor a Szépművészeti Múzeumban

A pénz beszél

Szedjük a sátorfánkat....

A német gazdaság a foci VB-hez közeledve kezd formába lendülni

A 2007. évre vonatkozó előrejelzés

Fapados fodrászat

A legutóbbi franciaországi zavargások háttere

Hírmorzsák a nagyvilágból


© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció